Miről szól ez a blog? Társadalmi jelenségekről, személyes és nonkonform módon elemezve.
Például: a baloldali ideológiák már rengetegszer csődöt mondtak. Mégis kiirthatatlanok, mert látszólag megoldást kínálnak a világ igazságtalanságára. Csak el kell venni mindent az "elnyomóktól" és oda kell adni az "elnyomottaknak". Ez egy nagyon vonzó feltételezésnek tűnik, csak egy baj van vele: alapvetően téves, és soha nem működött. Valójában azért igazságtalan a világ, mert az emberek nem egyenlő képességekkel, és nem egyenlő környezetbe születnek. Elég lenne rápillantani az IQ eloszlás haranggörbére, hogy ezt megértsük. A félműveltek ehelyett keresik a megoldást, mérnökösködnek a társadalommal, terjesztik az izmusokat, újra és újra lerombolják a kialakult rendet. Például a kommunizmust a kapitalista rendszernél morálisabb és gazdaságilag fejlettebb rendszerként állították be, de minden megvalósítási próbálkozás erkölcsi és gazdasági kudarcnak bizonyult. Miután megbukott a kommunizmus, a marxista ideológusok az osztályharc elméletét etnikai- és genderpolitikára cserélték. Az elmélet magvát képező elnyomó-elnyomott dinamika viszont megmaradt, azzal a különbséggel, hogy az elnyomó immár a "fehér, hetero, cisznemű patriarchátus". Ez a kulcs a mai femináci-antifa-libsi világ megértéséhez. Ugyanaz az alapja, mint a kommunizmusnak. A libsik folytatják a kommunista rombolást: minden liberális elmélet individualista, egalitárius, univerzalista és meliorista. Azaz „a személy erkölcsi szempontból elsőbbséget élvez mindenfajta társadalmi közösség követelésével szemben”. (Itt érhető tetten a közösség-ellenesség.) Egyenlő, mert „minden embernek ugyanolyan erkölcsi státust biztosít”. (Akár a bűnözőnek is) Univerzalista, ami azt jelenti, hogy „az emberi fajt erkölcsi szempontból egységesnek tekinti”; illetve arra a szándékra utal, hogy a liberalizmus mindenhol kizárólagosan terjeszthető. Végül meliorista, azaz „állítja, hogy az összes társadalmi és politikai intézmény jobbítható". Ezek a mai liberalizmus főbb jellemzői, de vannak további libsi agyrémek is: áldozatszerepek kiosztása, kollektív bűnösségi szerepek kiosztása, pozitív diszkrimináció, egyenlőséget erőltető kvóták és hasonló kényszerképzetek, amelyekkel a világot meg akarják váltani, de ehelyett csak felfordulást és további áldozatokat okoznak. Ezeket a témákat járom körbe írásaimban, és az ezekkel összefüggő kérdéseket: pl. feminizmus, migráció, kulturális különbségek, identitás, stb.
Tegnap a budaörsi PostArt-on Hegedüs Bori és Templfi Erik léptek fel, Szabó Tamás kísérte őket szájharmonikán. Jó koncert volt, meghallgattam a barátnőmmel és barátokkal, közel van hozzám a PostArt. Előttem ült egy apa kb.6 éves lányával, és elgondolkodtam, hogy az én gyerekeim is járhattak volna…