Nem elírás a két "d", valóban van egy "Jedd" nevezetű település Erdélyben, Maros megyében. A Wikipédia szerint "1992-ben 1090 lakosából 802 magyar, 233 cigány és 54 román volt." Van azonban még két lakója a falunak, akiket nehéz nemzetisége szerint besorolni: Párászka Boróka és Székely Csaba. Mindketten magyarul írnak, de olyan magyarság iránti gyűlölet látszik minden megnyilvánulásukból, hogy nehéz lenne magyarnak látni őket. Párászkáról régóta és rendszeresen lehet hallani, ő minden balliberálisok által meglovagolt esemény hisztériás főkolomposa, legutóbb pl. a tusványosi rendezvényen történt atrocitás kapcsán jelent meg írása: (http://erport.ro/riport/tusvanyos-a-kaosz). A férje, Székely Csaba is közismert, ő társadalmi drámákat ír, legutóbbi darabja az "Öröm és boldogság, egy előadás erdélyi magyar melegekről". (http://eletmod.transindex.ro/?cikk=26884). A Wikipédia szerint nemzetközi díjakkal elhalmozott és külföldön is ünnepelt drámaíróról van szó. A Facebook oldaláról meggyőződhetünk arról a színvonalról, amit Székely Csaba képvisel:

"Épp nekilátok az ebédemnek egy teraszon. Tőlem tíz méterre két vásárhelyi melós andalog egy parkoló mellett, festékes-meszes munkaruhában. A parkoló túloldalán megjelenik egy pali, és átkiált az egyik melósnak.
PALI: Szerussz, Gyuri!!! (szünet) Szerussz, Gyuri!!!
MELÓS 1: Szerusz!
PALI: Micsinász, mész haza?!!!
MELÓS 1: Eszek valamit, s aztán mejek!!!
PALI: Szabaccságra nem méssz?!!!
MELÓS 1: Ejsze nem mostanába!!!
PALI: Fiad jól van?!!!
MELÓS 1: Jól!!!
PALI: Na akkor szerussz!!!
MELÓS 1: Szerussz!!!
Pár másodperc szünet, a pali továbbáll, Melós 1 odafordul a társához:
MELÓS 1: Te, ez ki vót?
MELÓS 2: Nem tudom.
MELÓS 1: Laji vót?
MELÓS 2: Nem.
MELÓS 1: Pont olyan kopac, mind Laji.
MELÓS 2: Laji kopacabb.
MELÓS 1: Nem Laji vót?
MELÓS 2: Nem.
MELÓS 1: Akkó ki vót? Pista?
MELÓS 2: Nem tudom.
Befordulnak a sarkon, eltűnnek. Eltelik fél óra, épp befejezem az ebédemet, a két melós újra megjelenik, jönnek visszafelé.
MELÓS 1: Biztos, hogy nem Laji vót?
MELÓS 2: Biztos.
MELÓS 1: Akkor ki vót? Sanyi?
És így mennek tovább."

Ez lenne tényleg a jelenlegi erdélyi publicisztika színvonala? Ha igen, akkor nagyon nagy bajok vannak ott is. Talán érthető valamennyire, hiszen az utóbbi 30 évben is sokan emigráltak Erdélyből, ezért értelmes (újság)írókból hiány lehet. De ennyire? A díjakkal elhalmozott, ünnepelt drámaíró azon gúnyolódik, hogy melós emberek miről és hogyan beszélnek? Azok a melósok, akik kemény fizikai munkával utakat és házakat építenek, a mezőgazdaságban dolgoznak, vagy gyárakban állnak a futószalag mellett, hogy ilyen Székely Csaba színvonalú firkászoknak kényelmes élete legyen, és a kényelmes fotelben ülve kigúnyolhassa és nevetségessé tehesse őket? Döbbenetes.

Nem tudom, hogyan juthatott ide az erdélyi újságírás. Az erdélyi magyar irodalom világszínvonalú volt, néhány korszakban fölülmúlta a magyarországi irodalmat is. Áprily Lajos, Dsida Jenő, Karácsony Benő, Tamási Áron, Kányádi Sándor, Sütő András, vagy akár a kortárs Szilágyi István is olyan írók, akikre büszkék lehetünk. Hogyan illik bele ebbe a névsorba Székely Csaba drámaíró? Sehogyan.

Székely Csabát úgy ismertem meg, hogy feltűnt egy "Stop victim blaming" feliratú bejegyzése Facebookon. Ezzel kapcsolatban próbáltam Csabát meggyőzni, hogy az "áldozathibáztatás" egy balliberális, feminista lózung. A jogrendszerünk egyik alapja az ártatlanság vélelme. Tehát nincs mindaddig áldozat és tettes, amíg ezt a bíróság nem mondja ki jogerősen. Ez ugye nem izgatja az ilyen Székely Csaba, Párászka Boróka és hasonló színvonalú libsiket, ők bírósági ítélet nélkül is azonnal tudják, hogy ki az áldozat, kit nem szabad hibáztatni: a nők, a melegek, a zsidók, a cigányok, a migránsok, a hátrányos helyzetűek. Hiába magyaráztam Csabának, hogy ezek olyan áldozatszerepek, melyet bárki magára tud venni, ezt ő nem értette meg. Ezenkívül rengeteg olyan konfliktus van emberek között, amelyben nem egyértelmű, hogy ki az áldozat és ki a tettes. Még többéves nyomozás és bírósági eljárás után sem. Erről részletesebben írtam itt: http://geiger.blog.hu/2017/05/30/aldozat_es_tettes_szerepek_aldozathibaztatas

Ezzel szemben a libsiknek megvan az előregyártott áldozatszerep leosztása, nem kell ehhez nekik jogrendszer, ezt ők ideológiai alapon tudják és érzik: a fehér heteroszexuális férfiak a tettesek, ők felelősek a világon minden bajért, és mindenki más áldozat. Teljesen felesleges volt erről Székely Csabával értekezni, csak annyit értem el, hogy a "rajongói" elkezdtek trollkodni a Facebookon, és ellehetetlenítették az értelmes párbeszédet. Számomra így is hasznos tapasztalat volt ez: Egyik troll oldalán például rábukkantam egy Foucault nevű "filozófusra", aki példaképe ezeknek a homofil libsi értelmiségieknek (https://hu.wikipedia.org/wiki/Michel_Foucault). Foucault nevét természetesen ismertem, ő egy fizikus volt, aki az inga-kísérletével bebizonyította a föld tengelye körüli forgását. De itt egy másik Foucault-ról írtak, aki az 1968-as diáklázadások szellemi vezére volt, és ezt a Foucault-t istenítették Székely Csaba trolljai:

Foucault Les mots et les choses című könyvét, a 68-asok bibliáját, azt a szöveget, "amely látszólag a szabályok áthágásának minden formáját jogosulttá tette, mivel megmutatta: az engedelmesség - vereség. Művészien megírt könyv, sátáni kétszínűség lakozik benne, szelektíven értelmezi a tényeket, hogy bebizonyítsa: a kultúra és a tudás csak a hatalom diskurzusa. Nem filozófiai munka, hanem retorikai etűd. Szándéka nem az igazság keresése, hanem a meggyőzés. Érvelése szerint az igazság csak idézőjelben lehet használatos, korról korra változik, és a tudathoz kötött, és hogy az az osztály határozza meg, amely ennek hirdetéséből hasznot húz. A forradalmi eszme, amely a világban az gyűlölnivalót kutatja, új receptre bukkant Foucault-ban. Nézzetek szét, hol van hatalom, mondja Foucault olvasóinak, nem kell hozzá sokat keresgélni. Hol hatalom van, ott elnyomás van. Ahol elnyomás van, ott jogos a pusztítás. (...) Ami pedig Foucault-t illeti? Meghalt AIDS-ben, a San Franciscó-i fürdőkbe tett gyakori kiruccanásai következtében, melyekre, mint ünnepelt értelmiségi, költséges utazásai alatt kerített sort. Könyvei azonban máig kötelező egyetemi olvasmányok Európában és Amerikában. Vízióját az európai kultúráról mint intézményesült elnyomásról szentírásként tanítják mindenütt, olyan diákoknak, akik sem elég műveltek nincsenek, sem vallásilag nem elég érettek rá, hogy elvessék. Foucault-t csak Franciaországban kezelik széles körben szélhámosként." (Roger Scruton: Miért lettem konzervatív?)

Foucault "nagy témái", a nemi identitás, a büntetés és az uralom, valamint az őrültség onnan jöttek, hogy ő maga, értelmiségi botrányhős módjára, félbolond mazochista homoszexuális volt. Megborzadtam, mikor ezt megtudtam, és megértettem, hogy egy balliberális viperafészekbe léptem, mikor Székely Csabával és trolljaival párbeszédet próbáltam folytatni. 

Engem tényleg érdekelne, hogy miért bukkan az ember ugyanazokra a témákra, ha balliberális zsidó "értelmiségiekkel" beszélget? Feminizmus, homoszexualitás, migránssimogatás, anarchia, fóbia minden társadalmi renddel és politikai autoritással szemben. Honnan ered ez a magatartás? Értem én, hogy a Soros-féle civilszervezetek évek óta hatalmas pénzösszegeket költenek arra, hogy agymosással terjesszék a médiában ezeket a témákat, de mégis furcsának tartom, hogy bizonyos emberek látszólag ösztönösen hajlamosak és fogékonyak ezekre a balliberális témákra. Erdélyben ugyanúgy, mint Budapesten. Ha megnézem a Facebook oldalukat, akkor előre tudom, milyen témák lesznek olvashatók: férfigyűlölet, nemzetellenesség, migránstámogatás, homoszexualitás támogatása, családellenesség, egyházellenesség, minden hagyományos közösség elleni uszítás, zsidók és cigányok védelme, áldozatszerepek kreálása, stb. Honnan ered ez a libsi összhang, és miért pont ezek a témák foglalkoztatják őket? Van egy stabil, 2-3-4%-os közösség, aki a médiában és politikában aktív, a volt SZDSZ-ben és a mostani Momentum-ban tömörül, és ugyanúgy próbálja a társadalomromboló, világmegváltó propagandáját terjeszteni. Bármilyen eseményre képesek összehangoltan reagálni, legyen az egy tüntetés Amerikában, háború Szíriában, vagy lázadás Afrikában. Nem hiszem, hogy ez csak a liberalizmus agymosásának eredménye, hanem kell legyen valamilyen pszichés/öröklött személyiségvonásban rejlő oka is, hogy ezek az emberek ennyire egyformán gondolkodnak. Én mindenesetre megdöbbentem, hogy még Erdélyben is ilyen csoportok uralják a médiát.

Visszatérve a Jeddi lovagokhoz: Párászka Boróka az ismertségét, celebségét állandó botránykeltéssel és magyarellenes gyűlölködéssel érte el. Vele kapcsolatban csak egy német kifejezés jut eszembe: "Nestbeschmutzer", azaz saját fészkébe piszkító. Legnagyobb büntetést az jelentené számára, ha nem vennénk tudomást róla. Ha nem kapna nyilvánosságot. Nem tudom elképzelni, hogy bármely komoly újságszerkesztőség megjelentetné írásait, hacsak nem Soros-féle pénzekből fenntartott médiáról van szó. Székely Csaba meg egy olyan alacsony szellemi színvonalú író, akit gondolom ugyanezekből a pénzekből támogatnak. Ha ez az erdélyi magyar irodalom és újságírás jövője, akkor jóéjszakát, székely testvéreink.

"Most nem az a nemzeti teendő többé: a zászlót kicsavarni a török kezéből, hanem az írótollat kicsavarni a zsidógyerekek kezéből." (Mikszáth Kálmán: Gavallérok)

http://www.origo.hu/itthon/20171128-puzser-robert-leleplezte-gulyas-martont.html

http://magyaridok.hu/belfold/soros-szol-fel-vilagsajtobol-2480983/