A különböző népcsoportokkal szembeni előítéletekkel foglalkozni sokáig tabutéma volt, utóbbi időben viszont történt némi változás. Egyrészt a politikai korrektség elterjedése miatt ádázul cenzúráznak és tiltanak ilyen témákat, viszont pont erre a tiltásra reagálva kezdenek el sokan foglalkozni ezekkel a kérdésekkel. Másrészt a 2015 óta tartó tömeges migráció is kikényszeríti, hogy elgondolkodjunk azon: nagyon eltérő kulturális közegből származó emberek integrációja működhet-e Európában? Milyen előítéletek gyakoriak migránsokkal kapcsolatban, és mennyire jogosak ezek?

Aki az európai munka alapú kultúrában nőtt fel, az leginkább két előítéletre hajlamos idegen bevándorlókkal szemben: hogy nem szeretnek dolgozni, és hogy hajlamosabbak a bűnözésre. Érthető, hogy főleg ez a két sztereotípia foglalkoztatja az embereket, hiszen az európai lakosság számára a közbiztonság a legfontosabb kérdések között van, és az sem mindegy egy ország gazdasági fejlődése és az emberek jóléte szempontjából, hogy a lakosság hány százaléka tud aktívan dolgozni, és hány százaléka szorul segélyekre. Ezek életbevágó kérdések, ezért úgy gondolom, hogy nem lehet a politikai korrektség miatt a szőnyeg alá seperni őket.

Sokáig kerestem szakirodalmat, tanulmányokat, újságcikkeket ebben a témában, de alig lehet ilyeneket találni. 2009-ben foglalkozott az Index azzal a kérdéssel, hogy lehet-e cigánybűnözésről beszélni, és természetesen arra jutott, hogy egyrészt nincsenek adatok a bűnözők etnikai hovátartozásáról, másrészt amúgy sem lehet megállapítani, hogy ki cigány és ki nem, harmadrészt meg csakis kizárólag a szegénységgel és iskolázatlansággal függ össze a bűnözés, és nem az etnikai hovátartozással:

https://index.hu/belfold/2009/09/09/tenyek_es_tevhitek_a_bunozes_a_ciganyok_vereben_van/

 Ez a cikk pontosan a hagyományos baloldali álláspontot tükrözi:

- Nem szabad az embereket etnikai alapon kategorizálni, és ilyen alapon statisztikákat készíteni, mert még esetleg kiderülne, hogy van összefüggés a népcsoportbeli hovátartozás és a bűnözés között.

- Nem is lehet megállapítani, hogy ki cigány, és ki nem az, ha negatív összefüggéseket keresünk. Ugyanakkor meg lehet határozni, hogy ki cigány, mikor pozitív diszkriminációról van szó, hiszen vannak pl. ösztöndíjprogramok cigányok számára.

- Minden negatív jelenséget, ami esetleg egy népcsoporthoz köthető lenne, úgy kell magyarázni, hogy az mindenkire érvényes, aki szegény és iskolázatlan. Ugyanakkor nem szabad azt a kérdést feltenni, hogy mi az oka annak, hogy pl. a cigányságból aránytalanul sokan szegények és iskolázatlanok.  Illetve ha fel is teszik ezt a kérdést, akkor csakis az lehet a válasz rá, hogy a többségi társadalom előítéletei és kirekesztő magatartása miatt van ez így. Tehát ők maguk nem tehetnek róla, és nincs semmi felelősségük ebben. Nincsenek olyan sajátos identitásbeli, kulturális vagy biológiai tényezők, melyek miatt nehezebben tudnak kitörni a szegénységből és iskolázatlanságból.   

Ez tehát a jól ismert balliberális álláspont, amit sokáig nem volt szokás megkérdőjelezni. Ugyanakkor a tömeges migráció miatt egyre inkább előtérbe kerül az az álláspont is, hogy igenis vannak sajátos identitásbeli és kulturális jellemzői etnikai csoportoknak, és meg lehet kérdőjelezni azt is, hogy tényleg csak a többségi társadalom tehető-e felelőssé bizonyos népcsoportok hátrányos helyzete miatt, vagy van saját felelősségük is. 2010-ben jelent meg Thilo Sarrazin könyve, a "Németország felszámolja önmagát”, és azonnal bestseller listára került. Németországban nem nagyon írt vezető politikus hasonlókat (aki ráadásul szociáldemokrata), így sokak számára sokkolóan hatott, de 7 évvel a könyv megjelenése után elmondható, hogy Sarrazin éleslátó, jó megfigyelő, előrelátó módon fogalmazta meg Németország demográfiai problémáinak és a bevándorlókkal összefüggő problémák következményeit. Statisztikákkal és rengeteg adattal alátámasztott elemzése néhol kissé túlzottan terjedelmes és részletes, de a lényeges tényeket és következtetéseket jól összefoglalta:

"Az összes érintett országban a következő tendenciák tapasztalhatók a muzulmán bevándorlók között:
– átlag alatti munkaerő-piaci integráltság,
– átlag feletti függőség a szociális ellátórendszerektől,
– átlag alatti részvétel az oktatásban és a képzésben,
– átlag feletti termékenység,
– területi szegregáció és hajlam a párhuzamos társadalom kialakítására, az oktatásban is,
– átlag feletti vallásosság, melyben növekvő szerepet kap az iszlám hagyományos, illetve fundamentalista értelmezése,
– átlag feletti bűnözés, az egyszerű utcai erőszakos bűnözéstől kezdve, a terrorista tevékenységig bezárólag.”

Ha Németország a jelenlegi utat folytatja - azaz mindenféle feltétel nélkül engedi be a külföldieket, ad nekik éveken át szociális segélyt, s közben a német középosztályban meg alig születik gyermek -, akkor Németország nem hogy húsz év múlva már nem lesz "német", de gazdasági ereje is meg fog roppanni. Sarrazin megoldási javaslatai:
– A szociális támogatásban részesülő munkaképes bevándorlót közmunkára kötelezné.
– Azokat, akik nem tudnak elég jól németül, nyelvtanfolyamra kötelezné.
– Igazolatlan hiányzás esetén csökkenne a szociális támogatásuk.
– A házastársával egy háztartásba költöző feleség tíz éven át nem lenne jogosult szociális ellátásra.
– Hároméves kortól kötelezővé tenné a bevándorló családok gyermekei számára az óvodába járást.
– Igazolatlan hiányzás esetén a gyerek után csak az élelmezésre szánt összeget kapná meg a családfő.
– Kötelezővé tenné a bevándorló gyerekek beíratását napközi otthonos iskolákba, és megtiltaná fejkendő viselését az oktatási intézményekben.
– Családegyesítést Németországba Sarrazin csak azok számára engedélyezne, akik igazolni tudják, hogy a kérvény beadását megelőző három évben szociális támogatás nélkül biztosították saját megélhetésüket.

Változik tehát a közvélemény, változik a többség által képviselt és elfogadott álláspont azzal kapcsolatban, hogy melyek az indokolatlan előítéletek bizonyos népcsoportokkal szemben, és melyek a valós, tényekkel alátámasztható és a hétköznapi életben is tapasztalható sztereotípiák. Utóbbi időben egyre többen írnak migránsbűnözésről, nem tabu már ez a kifejezés, és egyre több statisztika is jelenik meg arról is, hogy mennyi a migránsok által elkövetett bűncselekmények aránya:

https://www.origo.hu/nagyvilag/20180829-migranseroszak-europa-buncselekmeny.html

https://magyaridok.hu/kulfold/georg-spottle-3500-not-eroszakoltak-meg-tavaly-nemetorszagban-3434264/

https://migracio.mandiner.hu/cikk/20160508tul_agresszivak_a_fiatal_migransok_a_fiatalkoruak

Összetett okai vannak természetesen ennek a problémának. Hiszen ha abból indulunk ki, hogy egy migráns, aki nem beszéli a nyelvet, nincs semmilyen lehetősége dolgozni és magát eltartani, nem is tud mást tenni, mint segélyből élni, vagy megélhetési bűncselekményeket elkövetni. Elméletileg ezzel meglenne az a magyarázat mindkét előítéletre (nem dolgoznak és bűnöznek), ami felmenti a migránsokat a saját felelősség alól.  Nem véletlen, hogy Németországban pl. az utcai drogkereskedők többsége afrikai származású migráns. Ugyanakkor figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy minden migráns teljes ellátást és segélyt kap (mindaddig amíg ki nem utasítják az országból), Németországban pl. havi 350 eurót, tehát nem szorulna megélhetési okokból bűnözésre:

https://www.origo.hu/nagyvilag/20180620-rengeteg-segelyt-kapnak-a-migransok-kozpenzbol.html

Ezek külső, környezeti tényezők, melyek befolyásolhatják a különböző etnikai csoportok bűnözési hajlamát, illetve az ezekkel kapcsolatos előítéletek jogosságát. Lehetnek más tényezők is, tehát belső, örökletes hajlamok? Egyáltalán mit lehet bűnözési hajlamnak nevezni?

Mostanában olvastam Bereczkei Tamás: Evolúciós pszichológia című könyvét, amelyben hosszasan ír arról, hogy milyen okokból alakulhat ki bizonyos közösségekben csalók (bűnözők) érvényesülése (pozitív szelekciója) illetve kiszűrése (negatív szelekciója). Különböző kultúrákban különböző tényezők határozzák meg, hogy ki adhatja sikeresen tovább génjeit, milyen genetikai tulajdonságok öröklődnek gyakrabban. A bűnözők kiszűrése minden kultúrában fontos szempont a közösség fennmaradása és működése szempontjából, de nagy különbségek vannak ezzel tekintetben. Európában hatékony állami intézményrendszer gondoskodik erről, a rendőrség a bűncselekményeket magas arányban felderíti, tehát a bűnözők többsége börtönbe kerül, és nem tudja tovább adni génjeit. De nem mindenhol van ez így, Afrikában pl. alig vannak olyan államok, ahol rendőrség vagy valamilyen intézményrendszer hatékonyan visszaszorítaná a bűnözést. Azok a férfiak érvényesülnek tehát, azok adják tovább sikeresen a génjeiket, akik a legjobbak ezen a területen. Milyen génekről van itt szó? Természetesen nincsen „bűnözési gén”, de léteznek a bűnözőkre jellemző tulajdonságok:

- Empátia és szociális együttérzés hiánya, könyörtelenség

- Rizikókereső, kockázatvállaló személyiségtípus

- Agresszív, indulatos viselkedésre való hajlam

Ezeknek a tulajdonságoknak vannak biológiai, örökölhető okai: hormonális és különböző agylebenyek fejlettsége illetve fejletlensége miatt. A társadalmi berendezkedés meghatározhatja, hogy ki-milyen géneket adhat tovább. Ezek a körülmények nagyon eltérőek világszerte a különböző népcsoportoknál. Vannak ma is olyan országok, ahol véreskezű diktátorok vagy drogkereskedők a legsikeresebb géntovábbadók, akár több száz gyereket is nemzenek.    

Ugyanígy kialakulhat más országokban az ellenkező szelekciós mechanizmus is, pl. az altruizmus, tehát az egyéni önző érdek alárendelése a csoportérdek alá, és ez a tulajdonság is tovább adható genetikailag. Az Európában hagyományos kereszténység pl. ezeket a közösség-segítő, humanitásra és szociális érzékenységre épülő értékeket segítette elő. Viszont ha mondjuk Afrikában vagy Indiában más társadalmi, kulturális tényezők határozzák meg a szelekciót, és ez beépül a génállományba, akkor miért nem lenne lehetséges, hogy ezeket a népcsoportokat mi jogosan érezzük hajlamosabbnak bűnözésre, mint ami nálunk megszokott? Ez persze akkor érvényesül és válik különösen láthatóvá, ha ilyen eltérő kultúrákból érkeznek hozzánk tömegesen bevándorlók. Ha ezeket az evolúciós biológiai és szociológiai okokat is figyelembe vesszük, akkor egészen más fényben látszik meg az, hogy melyek a jogos/jogtalan előítéletek.

Lényegében nem is fontos, hogy mennyire az öröklött vagy a környezeti okok miatt léteznek eltérő népcsoportok, eltérő viselkedési normákkal. Ha valósak az említett biológiai, genetikai okok, akkor még nagyobb bajok vannak a migrációval, mert az Európába bevándorolt népcsoportok csak több generáció után, esetleges beolvadással és genetikai keveredéssel veszítik majd el a számunkra negatív tulajdonságaikat. Rossz esetben nem is keverednek az itteni lakossággal, hanem gettósodnak, és mind genetikai, mind környezeti tényezőket nézve, elszigetelten élnek, és megmaradnak a saját kultúrájukban. Ha meg nincsenek ilyen genetikai különbségek, vagy csak jelentéktelenek, akkor is még ott vannak az említett problémák, hogy nem beszélik a nyelvet, nem tudnak beilleszkedni, nem tudnak tehát dolgozni sem, és bűnözésből kell megéljenek. És akkor itt még nem is említettem azt a tényt, hogy pl. az Iszlám vallásban és kultúrában a nők szerepe teljesen más, mint a nyugati világban, ezért a migránsok által elkövetett nők elleni bűncselekmények megsokasodtak.

Bárhogyan is nézem, ezek valós problémák, és nem indokolatlan előítéletek. Ezek a kérdések az emberek közbiztonságát érintik, ezért a „veszélyes tulajdonságokról szóló” előítéletek körébe tartoznak. DOMBROVSZKI ÁRON kategorizálja alábbi cikkében az előítéleteket ilyen módon, és arról ír, hogy pl. a cápákkal vagy a kullancsokkal kapcsolatos előítéletek is elvileg indokolatlanok lennének, de ebbe a kategoriába tartoznak:   „vannak kullancsok, amelyek Lyme-kórt hordoznak, de évszaktól függően az állomány mindössze 5%–13%-a fertőzött. Figyelembe véve a tényeket, a cápák rossz híre is megalapozatlannak bizonyul: az eddig felfedezett több, mint 480 cápafaj közül mindössze 4 olyan fajt ismerünk, amely hajlamos emberre támadni. Ezekben az esetekben gyakorlatilag nem számít az, hogy a példányok hány százalékára áll a kérdéses tulajdonság, ha az veszélyeztetheti az életünket, akkor igaznak fogjuk tartani. Evolúciós szempontból nézve nem nehéz belátni, miért hasznos ez: bár csak a cápák körülbelül 1 százaléka támadhatja meg az embert, a túlélés érdekében nem árt mindet elkerülni.”

https://qubit.hu/2019/03/10/a-muszlim-eroszakos-a-magyar-szervilis-a-cigany-lop?

Az utóbbi évek terrortámadásai után az európai lakosság jobban aggódhat a tömeges migráció által megromlott közbiztonság miatt, mint cápatámadások vagy kullancsok miatt. Elég lenne tehát pár százalékos valószínűség/érintettség ahhoz, hogy előítéletek alakuljanak ki a migrációs helyzet miatt. Kérdés, hogy akkor ezek jogos vagy jogtalan előítéletek? A terrortámadásokban érintettek és hozzátartozói számára az a pár százalékos valószínűség 100%-ká vált. Közép-európában még nem kell terrortámadások miatt rettegni, de itt is meg lehet tapasztalni a problémákat. Láthattuk ezt 2015 nyarán a Keleti pályaudvaron, láthattuk a WC-nek használt autóbuszokat, a határkerítést megrohamozó migránsokat. Saját szűkebb környezetemben is megtapasztaltam a multikulti együttélés következményeit: Budaörsön van egy gyorsétterem - játszóház, ahol rendszeresen szoktam a gyerekeimmel enni. Léghokizunk, csocsózunk, mászófalozunk. A migránsválság csúcspontján hetekig használhatatlanná vált a játszóház: megtelt migránsgyerekkel, szeméttel, mindent lerongáltak és tönkretettek. Aztán bezárták a Bicskei menekülttábort, és megszűnt ez az invázió. Ez egy jelentéktelen epizódnak tűnhet, és ahhoz képest, ami a nyugateurópai nagyvárosokban történik, jelentéktelen is. Mégis úgy gondolom, hogy akár ilyen „apróságok” miatt is lehetnek fenntartásaink a tömeges migrációval szemben. Ilyen apróságokból is látszik, hogy különböző az értékrend, különbözőek a hétköznapi viselkedési szabályok és normák. Ezeknek a kulturális különbségeknek minden területen hatása van az életünkre, ha megengedjük a tömeges migrációt.

Azért próbáltam több irányból megközelíteni ezt a témát, mert ez is - mint minden az emberrel és társadalmakkal kapcsolatos kérdés - nem válaszolható meg fekete-fehér módon. Nincsenek 100%-os válaszok, nincsenek 100%-os megoldások. Mindenkinek megvannak a saját tapasztalatai, és lehetnek ezekből származó előítéletei. Az izmusokat gyártó idealisták és utópisták soha nem voltak tekintettel a multikulti együttéléssel szembeni fenntartásokra, és az általa okozott problémákra. Nagyvonalúan eltekintenek ezektől, és mindenkit előítéletes rasszistának neveznek, aki nem fogadja el a libsizmust. Ezért soroltam fel itt jópár tényezőt, amit ebben a kérdéskörben érdemes lenne figyelembe venni, és javaslom mindenkinek, hogy gondolja végig: milyen különbözőek világszerte a kultúrák, a társadalmi berendezkedések és szabályok? Milyen különböző feltételek között zajlott és zajlik az evolúció? Milyen következményei vannak ezeknek a tényeknek a tömeges migrációra nézve? Vannak válaszok ezekre a kérdésekre, csak el kell olvasni:

https://www.academia.edu/10049665/Bereczkei_Tam%C3%A1s_EVOL%C3%9ACI%C3%93S_PSZICHOL%C3%93GIA