Utóbbi években újra és újra felfedeztem Jordan Petersont (írtam is róla több bejegyzésemben). Ő korunk egyetlen filozófusa (Roger Scruton volt a másik, aki nemrég meghalt). Tulajdonképpen pszichológus, de a filozófusokhoz képest sokkal használhatóbb gondolatai vannak az élet értelméről. Ő megpróbál még értelmet és útmutatást adni ebben a globalizált, posztmodern világban, melyben a balliberális őrültek kerültek előtérbe, és vígan rombolják le mindazt, ami ősidők óta keretet adott az életünknek. Az eredmény az, hogy a nyugati világban tömegesen keresik az emberek az élet értelmét, keresik azt a vázat, ami stabilitást adna az életüknek. Persze, nem találják. Régebben a vallás volt egy ilyen biztonságot és az életnek értelmet adó eszköz, de ezt kinyírták a modern társadalmak. Voltak még más irányt és útmutatást adó közösségek is: a család, iskola, egyetemek, állami intézmények. Ezeket is lerombolták a libsik, amennyire lehetett, vagy irányításuk alá vonták azokat. Évtizedek óda fáradoztak a libsik minden ilyen életszabályzó intézmény lerombolásán, sokáig rejtett háttérmunkával, és utóbbi években teljesen nyíltan, az "open society" utópiának a megvalósításával. Az eredmény borzalmas. Szétesett családok, félárván felnőtt generációk, akik semmilyen apai mintát nem láttak, semmilyen felelősséget nem tudnak vállalni, és csak kínlódnak az életben, miközben azt sem tudják, mi a bajuk. Olyan az életük, mint a gólyafos a levegőben: valahol elindul, és valahol földet ér, teljesen kiszámíthatatlanul és értelmetlenül. Ezeknek a tévelygő embereknek próbál segíteni Jordan Peterson. Sokmillió követője van facebookon és youtubon, és sokan rajonganak érte, mivel érthető módon elmagyarázza, hogy milyen megoldások vannak, recepteket ad.

Most újra rábukkantam egy beszédére, amelyben a felelősségvállalásról, az élet szenvedésével való szembenézésről és mások szenvedésének csökkentéséről beszél, nagyon szenvedélyesen. https://www.facebook.com/watch/?v=449956029274387

Ajánlom mindenkinek ezt a pár perces beszédet. Lefordítottam a szövegét, mert csak angolul van meg: 

"És tudod, az emberek bosszankodnak rajtam, mert vallási témákat vetettem fel, de tudok néhány dolgot a mitológiáról és a vallásról. És nem véletlen, hogy az axiomatikus nyugati egyén egy igazságtalanul keresztre szegezett és megkínzott valaki. Olyan ez, mint azt mondani: IGEN! IGAZ! Pontosan!

Szóval mit csinálsz ezzel a helyzettel? Nos, ezen hosszú ideig gondolkodtam… Nos, nem állsz össze egy átkozott csürhével, mert ez csak azt eredményezné, hogy olyan szörnyű lesz a vége, mint amennyire csak el tudod képzelni, anélkül, hogy a következményeket kellene vállalnod. Ez egy rossz ötlet. Szóval mi lenne, ha nem csinálnánk ezt? Nos, nyugaton is van egy mély gondolat. Az a lényege, hogy vállald fel az átkozott szenvedésed, és viseld el! És próbálj jó ember lenni, hogy ne tedd rosszabbá a helyzetet.

Nos, ez az igazság, tudod. Sokat olvastam a szörnyű dolgokról, amelyeket az emberek egymás ellen tettek. Még csak el sem tudod képzelni, olyan szörnyű. Tehát nem akarsz ilyen ember lenni. Lenne okod ilyennek lenni? IGEN! Sok okod van, hogy ilyen legyél. Istenem, bosszús lehetnél már a létezésed miatt is. Mindenki, akit ismersz, meg fog halni. Tudod, te is! És az út mentén méltányos fájdalom lesz, és sok minden igazságtalan lesz. Nem csoda, hogy bosszús vagy. Olyan, mintha cselekednél, és utána néznéd meg, mi történik. Végtelenül rosszabbá teszi mindazt, amiért panaszkodsz. Van ez az ötlet, hogy a pokol egy végtelen mélységű gödör, és az az oka, hogy bármennyire is rossz az élet, akkor is van egy olyan hülye, mint te, aki kitalálhat egy módszert, amellyel sokkal rosszabbá teheti. Szóval azon gondolkodsz, hogy mit csinálj akkor ezzel a helyzettel? Nos, elfogadod. Ilyen az élet. Szenvedés. A vallásos emberek ezt mondták mindig. Az élet szenvedés. IGEN! Nos, ki akarja elismerni? Gondolj csak bele. Nos, akkor mit csinálsz a szenvedés ellen? Próbáld meg csökkenteni! Kezdjed  magadon. Mennyire vagy jó? Szedd össze magad, az Isten szerelmére, hogy amikor apád meghal, ne siránkozz a sarokban, és segíthess a temetés megszervezésében. És szilárdan fel tudj állni, hogy az emberek támaszkodjanak rád. Ez jobb. Ne légy egy szerencsétlen áldozat. Természetesen áldozat vagy. Jézusom! Nyilvánvalóan!

Szedd össze magad. És akkor talán, ha összeszeded magad, akkor tudni fogod, hogy mit kell csinálni. Tudod, mi a baj veled, ha beismered. Tudod, hogy van néhány dolog, amit jó lenne kicsiszolni egy kicsit. Amiket képes leszel kezelni a jelenlegi elégtelen állapotodban is. És aztán így, kicsit feljavítva magadat, a szemed is egy kicsit nyitottabb lesz, majd kicsit még jobban felcsiszolhatod magad, és akkor talán rendbe rakhatod a családodat, ahelyett, hogy az a gyűlöletteljes, idegbajos, harcos ember lennél, amellyel kénytelenek vagytok karácsonyt együtt tölteni.

Tehát amikor egy kicsit megjavítottad magad, alázatosan, mert, ó, Istenem, a legnagyobb önmegjavító vagy, amely létezett. És akkor jól ki kell találnod, hogyan lehet békét kötni idióta testvéreddel, és valószínűleg nem azért, mert ő ugyanolyan hülye, mint te, szóval hogy mi a fenét fogsz ezzel kezdeni? Tehát talán eljutsz valahová ilyen módon, és a családod működik, és megtudod, hogy ezáltal enyhítetted egy kicsit a szenvedést, bár ezzel csökkentetted a bosszú esélyeit is, és ez a fájdalmas. Tehát akkor egy kicsit összeszeded a családod, és akkor legalább egy kicsit ráébredsz, hogy valami nehezet megcsináltál, ami valójában nehéz. Bölcsebb vagy, így talán ki tudod tenni óvatosan a lábad a családon kívül is, és megpróbálhatsz változtatni valami apró dolgon, anélkül, hogy összetörne. A társadalmunk összetett, és azt tanítják a hallgatóinknak, hogy azt csak úgy egyszerüen megjavíthatják. Olyan ez, mintha azt mondanák: menjen, javítson meg egy katonai helikoptert, és nézze meg, milyen messzire jut el ezzel. Mit fogsz csinálni, mikor olyan vagy, mint egy csimpánz, aki egy rúddal ráüt! Ó, nézd! Jobb lett! Nem! Nem lett jobb. A dolgok bonyolultak, és a dolgok kijavítása nagyon nehéz. És olyannak kell lenned, mint egy csodaszerszám a dolgok javításához. És te nem vagy olyan! Szóval, és ez a Nyugat másik üzenete: hogyan lehet legyőzni az élet szenvedését? Nem azt mondom, hogy ez csak a Nyugat üzenete. Hogyan lehet legyőzni az élet szenvedését? Legyél egy JOBB EMBER! Így csináld!

Nos, ez nehéz. Felelősséget vállalni... és azt hiszem, mondtad már valakinek: értelmes életet akarsz élni? Minden, amit csinálsz, számít. Ez egy értelmes élet meghatározása. Hogy minden, amit csinálsz, számít. Ezt magaddal kell vinned. Vagy csak el akarod felejteni az egész jelentését, és akkor nem vállalsz semmilyen felelősséget, mert ki a fenét érdekel? Kóborolhatsz az életben, bármit csinálhatsz, amit csak akarsz, kielégítve az impulzív vágyaidat, és meglátod, hogy mennyire lesz hasznos ez. És ragaszkodsz a értelmetlenséghez, de nincs semmilyen felelősséged... melyiket akarod? Nos, kérdezd meg magadtól, mi a célod? És nagyon gyorsan rájössz, hogy nem a lelked az, amely keresi az élet értelmét, mert nézd, mit kell tenned ehhez: azt kell figyelembe venned, hogy az élet szenvedés. Össze kell szedned magad ennek ellenére.

Nos, ez nehéz! Krisztusom, elképesztő, hogy az emberek mégis meg tudják csinálni. Minden nap megdöbbenek, amikor kimegyek az utcára, és nem egy olyan lázadást látok, hogy minden tűzben lángol. Valójában, Istenem, beszélgetsz emberekkel, ez olyan, mint… Tudod, volt ez a fickó, akinek motorkerékpár balesete volt, és ez tényleg tönkretette. Tudod, villanyszerelő volt, és egy olyan kollegával dolgozott együtt, aki Parkinson-kórban szenvedett. És egymást kiegészítő fogyatékosságaik voltak, és így ketten együtt egy ember munkáját végezték el. Tehát odakint rögzítik az elektromos vezetékeket a fagyos hidegben, annak ellenére, hogy az egyik háromnegyed részben leszázalékolt volt a motorkerékpár-balesete miatt, a másik pedig Parkinsonos volt. Így működik a civilizációnk. Odakint vannak ezek a lerombolt emberek. Olyan problémáik vannak, hogy nem tudod elhinni. Mégis lazán mennek dolgozni, és olyan dolgokat csinálnak, amelyeket nem is szeretnek. És nézd, világítanak a lámpák. Istenem, hihetetlen. Ez egy csoda.

Ez egy csoda. És annyira hálátlanok vagyunk. Főiskolai hallgatók, a posztmodern típusúak. Annyira hálátlanok. Nem tudják, hogy egy valódi csoda veszi körül őket. Csoda, hogy mindezek a dolgok működnek. Hogy ti őrült csimpánzok, akik nem ismeritek egymást, két órán át ülhettek itt ugyanabban a helyiségben, anélkül, hogy egymást széttépnétek. Mert ezt csinálják a csimpánzok. Szóval, [mély sóhaj] egyébként ... szóval, mi történt? Nos, készítettem néhány videót, és néhány dolog mélyére jutottam, legalábbis amennyire meg tudom mondani, tehát elmondtam, hogy mi van ott lenn. És akkor lett ez az ötletem arról, hogy mit tehetnénk vele, ami nem az én ötletem. Nem az én ötletem. Ez egy régi, régi, régi, régi, ötlet. Sokkal idősebb, mint a kereszténység. Őségi. Ez az emberiség legrégebbi története. Szedd össze magad. Éld túl a szenvedést. Nézd meg, lehetnél-e valamilyen hős. Csökkentsd a világ szenvedését! Nos, amennyire meg tudom mondani, ez a megoldás az előrehaladáshoz. És ez az, amit a posztmodernisták támadnak. Tehát vigyázz, mert pontosan tudják, mit csinálnak, és pontosan tudják, miért csinálják."

Nem tudom, hogy csak nekem volt-e ez a beszéd életbevágó, vagy mások is látnak benne valami lényegeset, de 300.000-en nézték meg mostanig. Számomra többek között azért fontos, mert én is egy keresztre feszített ember vagyok. Nagyon jól indult az életem, boldog gyerekkorom volt, jól tanultam, jól haladtam az életben, sikeres voltam. Mindaddig, amíg nem következett be a két válásom. Azóta én is azt látom, hogy szenvedés az élet, de el kell viselni. Rengeteg válás van, amivel tönkreteszik az emberek életeit, rengeteg áldozat, aki új értelmet kell adjon életének. Érdekes számomra az is, amit itt a vallásról mond Jordan Peterson: vallásos emberek mindig is mondták: az élet szenvedés. Nekem mindkét exem vallásos volt. Mindent elkövettek, hogy megvalósuljon ez a feltételezés. Bérmennyire szép és jó családi életet éltünk, mindent megtettek, hogy az tönkremenjen, és szenvedés legyen a vége. Addig keresték a bajt, addig keresték a konfliktusokat, amíg megtalálták. Megtalálták az ellenséget a saját társukban. Mint egy önbeteljesülő jóslat. Elég abszurdnak tűnhet, hogy valaki keresi a szenvedést, de pont vallásos emberek között láttam ilyen magatartást, és saját exeim is ilyenek voltak. Van ebben némi mazochizmus is, meg önsorsrontás. Elrontom az életemet, hogy tudjak szenvedni és akkor értelmet nyer az imádkozás Istenhez. Akkor nyer értelmet az egész vallás, a hit, ha tönkretettem az életemet és nyakig vagyok a bajban, mert onnan aztán Isten emel fel. Szóval a vallásos emberek nem csak mondják, hogy szenvedés az élet, hanem gondoskodnak is arról, hogy az legyen.

Én nem ilyen vagyok, ezt nem magamról írtam, hanem az exeimről, ők ilyenek. Sajnos ezzel az én életemet is tönkretették. Ezért jutottam én is el Jordan Petersonig. Aki persze nem csak az élet szenvedéséről értekezik, hanem sok más témáról is. Hogyan élhetünk harmóniában a környezetünkkel. Hogyan éljünk céltudatosan és fejlesszük önmagunkat. Beszél arról is, hogy miért fontos az alázat: ha valaki tanácsot ad neked, akkor azáltal fejlődhetsz. Tehát vagy alázatos vagy és meghallgatsz másokat (tanulsz), vagy ragaszkodsz az igazadhoz, és nem fejlődsz. Lényegében megvilágítja az emberi kapcsolatok és interakciók háttérben rejlő folyamatokat, megpróbál rávenni minket, hogy tudatosítsuk önmagunkban ezeket. Sokkal inkább tudunk fejlődni, ha megértjük ezeket a rejtett okokat. Csak egy példa: miért kezdett nagy mértékben elterjedni az a szülői magatartás, hogy túlvédelmezzük gyerekeinket? Mert manapság már csak 1-2 gyereket vállalnak az emberek, és ezeket is későn. Tehát sokkal jobban megvédik őket, mint ha 5-6 gyerekük lenne. De ezzel ártanak a gyerek fejlődésének. Itt beszél erről: https://www.youtube.com/watch?v=4OmC6LyO5QI

A gyerekneveléssel kapcsolatban az az alapelve, hogy: úgy neveld a gyereked, hogy te is és mások is kedvelhessék őt. Ezt kiegészíteném azzal, hogy: olyan embereket szeretnék nevelni a gyerekeimből, akik megértik azt, amiről Jordan Peterson beszél, (erre sajnos nincs esély, mert nem értelmiségi szülő neveli fel őket) pl ebben a videoban: https://youtu.be/v6H2HmKDbZA

Az alábbi videóban többek között arról beszél, hogy milyen következményei vannak a nők erősödő politikai szerepvállalásának, mi a magyarázata az SJW jelenségnek (Social Justice Warrior), ami magyarázatot ad pl. Merkel befogadó migránspolitikájára. De beszél arról is, hogy a feministák miért támogatják az iszlám extremistákat. Egy részletet lefordítottam a beszédéből: "Az evolúciós női-férfi szerepekről beszéltünk. Ez nyilvánvalóan feltételezéseken alapszik. És mivel a kutatásunk azt mutatta... még bizonytalanok az eredmények egyelőre... hogy az SJW, az „egyenlőség mindenek felett” filozófiája nők között gyakoribb. Olyan személyiségvonások befolyásolják, melyek nőknél általánosabbak. Ilyen az egyetértési képesség és a magas szintű negatív emóció, elsősorban az egyetértési képesség. De ezen kívül a nőiesség is előre jelzi ezt az eredményt. Ezen sokat gondolkodtam, mert a férfiak durván kipotyognak a humán szakokról, kipotyognak az egyetemekről, kivéve a műszaki, mérnöki, matematikai szakokról. A nők nagy számban a helyükre lépnek, és a politikai területekre is betörtek. Ez újdonság. Ez még soha nem történt meg régebben, és nem tudjuk, hogy mi a jelentősége. Még csak 50 éve figyelhető meg. Tehát ezen gondolkodtunk. Nem tudom, hogy önök mit gondolnak erről, de képzeljük el, hogy a történelem során a nők a javak elosztásáért voltak felelősek, és a férfiak a javak megteremtéséért. Ez talán csak a családon belüli szoros kötelékben érvényes. De nem számít, mert a család amúgy is az evolúciónak a fő színtere volt mindig is az emberiség számára. A nők arról gondoskodtak, hogy mindenkinek elég jusson mindenből. Nekem úgy tűnik, hogy részben ez az egyik oka az SJW egyenlőségi igényének. „Biztosítsuk, hogy mindenkinek elég jut”. Nos, ez igazságos. Ezzel nem lehet vitatkozni. De van egy ellentét e között az elv és a realitás között, mert az emberek különböznek abban a képességben, hogy kinek milyen a produktivitása. Úgy gondolom, hogy az SJW jelenség másképpen működik, és azt gondolom, hogy részben összefügg a nők megerősödött politikai szerepvállalásával. Nem tudjuk, hogy milyen is az, mikor nőknek van politikai hatalmuk, mert régebben nem volt nekik. Úgy értem, nyilvánvalóan voltak királynők, és hasonlóak. Voltak női autoriter szereplők, és nők sokkal több hatalommal rendelkeztek a történelem során, mint amennyit a feministák általában elismernek. De ez most egy más jelenség, és nem tudjuk, hogy milyen is valójában a női politikai filozófia. De lehetséges, hogy ha nem egy kifinomult koncepcióról beszélünk, akkor annyi a lényege, hogy „Biztosítsuk, hogy minden egyenlően legyen elosztva”. Hát, sajnálom, de ez így nem elég, nem egy használható filozófia." https://www.youtube.com/watch?v=6bX52d5f0MU

Ebben a videóban a gender paradoxonról beszél, és a kétféle egyenlőségről (esélyegyenlőség-kvótaegyenlőség): https://www.youtube.com/watch?v=UVvOv1UwJLA

 Egy további jó vidó, amiben válogattak több beszédéből: https://www.youtube.com/watch?v=VYJp813tGH4

Ajánlom pl. ezt a videóját is: https://www.youtube.com/watch?v=JK-l2tgMQRQ Itt Douglas Murray-el beszélget IQ-ról, politikáról, jobb- és baloldalról. 

Ez is egy jó videó, ahol egy rosszindulatú, előítéletes feministával beszélget: https://www.youtube.com/watch?v=yZYQpge1W5s

És van egy nehezebben érthető videója is, ahol vallásról, dogmákról, totalitárius rendszerekről beszélgetnek, illetve arról, hogy miért nem lehet egy etikai értékrendszert csak tudományra és tényekre alapozni, hanem szükség van évezredek alatt fennmaradt történetekre és szerepekre, melyeket pl. a vallás, a biblia adott nekünk:

https://www.youtube.com/watch?v=jey_CzIOfYE