Az igényesség oltárán
Gyakran hallani, hogy milyen sokba kerül egy gyerek felnevelése. Több számítás megjelent már, miszerint 25-30 millió Ft kiadással kell számolni, amíg egy gyerek felnő és elvégzi az egyetemet. A szülészorvosnak megy 100-120 ezer, a szülésznőnek nagyjából 50 ezer, a terhesgondozás havi átlagban körülbelül tízezer, és a nővérkéknek is kell adni valamennyit. Erre jönnek még a különböző eszközök, például a babakocsi, ami újonnan 80-500 ezer forint attól függően, hogy milyen hiper-szuper modellt vesz valaki, de használtan lehet 50 ezerért is találni. Autós ülés, gyerekágy, ruha, gyógyszerkészlet, fürdőkád - együtt az egész kiadás már szüléskor kb. félmillió forint.
Egy egész iparág épült rá szerencsétlen szülőkre, akik természetesen „csak a legjobbat” akarják a gyereknek. Tehát bármit el lehet adni nekik akár tízszeres áron is, a gyereken nem fognak spórolni. Használt cuccokat venni a gyereknek? Akkor nem is vagy jó szülő! Gátlástalanul folyik a marketing, reklám és nyerészkedés ezen a területen. Vedd meg mindenből a legjobbat, legdrágábbat, márkásat! A legdrágább a legjobb, természetesen. Érdekes, hogy pl. Németországban, ahol nagyon erős a fogyasztóvédelem, a fogyasztóknak segítenek megtalálni a legjobb ár/érték arányú terméket: rendszeresen tesztelnek szinte minden terméket, és gyakran kiderül: nincs közvetlen összefüggés a termék ára és minősége között. Nem csoda, hiszen a marketing szakma azt tanítja: keress a piacon egy érték-sávot, ahová a termékedet elhelyezed, és úgy reklámozd, hogy ennek megfeleljen. Ne érdekeljen a termék valós előállítási költsége vagy értéke, hanem csak az, hogy milyen imidzset kreáltál neki. Eladhatsz bóvlit is jó áron, ha jól reklámozod. Az emberek könnyen manipulálhatóak és főleg az alacsony önértékeléssel és alacsony szociális státussal rendelkezők meg fogják venni a márkás, drága terméket - akár hitelből is -, mert akkor érzik magukat „igényesnek”, jómódúnak, a gazdagokhoz és sikeresekhez tartozónak.
Nem csak fölösleges "gyereknevelési" eszközöket és tárgyakat tukmálnak ránk a cégek, hanem szolgáltatásokat is. Már babakorban elkezdődik a szerencsétlen szülők kihasználása, megfejése. Mindenféle babatornát, teszti és szellemi "fejlesztést" adnak el a rajtunk élősködők azzal a szöveggel, hogy a gyerek fejlődése visszamaradt, görbe a háta vagy a lába, nem mászik még, nem beszél még, stb. Az esetek nagy részében teljesen felesleges az ilyen speciális kezelés, mert egyszerűen arról van szó, hogy a gyerekek fejlődésében nagy az egyedi szórás, de kezelés nélkül is kiegyenlítődnek később ezek a különbségek. De természetesen ki lehet használni a szülők bizonytalanságát, tudatlanságát, és azt a tényt, hogy egy szülő sem akar abba a helyzetbe kerülni, hogy esetleg elmulasztott valamit megtenni a gyereke jó fejlődésének érdekében. Senki nem akarja, hogy a gyereke lemaradjon a többi gyerekhez képest. Milyen lelkiismeret furdalást éreznénk, ha mulasztanánk ezen a területen! Ezt használják ki a szülőkön élősködő "gyerekfejlesztők", és jó pénzért kínálnak teljesen felesleges szolgáltatásokat.
Pedig a jelenlegi demográfiai helyzetben hatalmas bűn visszaélni a szülők manipulálásával és nyerészkedni az újszülötteken. Ugyanis leginkább anyagi okai vannak az alacsony szülésszámnak. Gyakran végeznek felméréseket ezzel kapcsolatban, és kiderül: legtöbb szülő 2-3 gyereket szeretne. Valójában csak 1.5 gyerek születik meg átlagban, és az indok gyakran az, hogy alacsonyak a keresetek, magasak a költségek. Aki albérletben lakik, nem is vállal egyáltalán gyereket, mert alig tudja kifizetni a bérleti díjat és rezsit a fizetéséből. Ha viszont nem születnek meg kellő számban gyerekek, akkor munkaerő hiány lesz, és nem lesz ki fizesse a nyugdíjakat. Ezért kellene államilag beavatkozni ilyen kényes területeken, mint a lakhatási költségek és gyereknevelési költségek, és megakadályozni a spekulációt, nyerészkedést, extraprofitot. Vannak jó lépések ebbe az irányba: rezsicsökkentés, családi otthonteremtési támogatás, családi adókedvezmény, ingyenes óvodai/iskolai étkeztetés, utazási kedvezmények nagycsaládosoknak, stb. Úgy tűnik, hogy ezek az intézkedések ellenére is túl kevés gyerek születik meg. Sőt, olyan országokban, ahol magas az átlagkereset és az átlagembernek nincsenek megélhetési gondjai, ugyanúgy csak 1.5 gyereket vállalnak a szülők, mint nálunk. Úgy tűnik, hogy minél magasabb az életszínvonal, annál magasabbak lesznek az igények is. Az igényesség oltárán feláldozzuk meg nem született gyerekeinket.
Kellene tehát az imidzseken is változtatni. Emlékeztetni az embereket, hogy a szüleik és nagyszüleik hogyan nőttek fel. Nem kaptak akkoriban a gyerekek drága okostelefont és márkás ruhákat. Mégis felnőttek és boldogan éltek. Nem kell mindent megvenni a gyereknek, amit a reklámokban ránk akarnak tukmálni. Nem azok a valódi értékek, amiket a marketingesek és nyerészkedő kereskedők el akarnak adni. Ha megpróbáljuk egyszerűbb módon, egyszerűbb termékekkel nevelni a gyerekeinket, akkor nem kerül olyan magas összegbe, ami miatt nem merünk gyereket vállalni. Nem azt mondom, hogy éljünk úgy, mint száz évvel ezelőtt, vagy úgy mint a cigányok, de lehet szerényebb költekezéssel is biztosítani a gyerek minden szükségletét. Cserébe nem egy, hanem 2-3 gyereket tudunk felnevelni. Ehhez persze az is kellene, hogy elfelejtsük azt az évtizedek óta tartó neoliberális értékrendet, ami azt verte a fejekbe, hogy: valósítsd meg önmagad, ne hozz áldozatot senkiért, vásárolj és költekezz, vegyél fel hitelt és legyél a multicégek rabszolgája. Ebben a vadkapitalista rendszerben csak a fogyasztók számítanak. Viszont pont a fogyasztók és a munkaerő fog hiányozni, ha nem lesz utánpótlás, mert a manipulált fogyasztó inkább a plazmatévét veszi meg, mint gyereket vállalna. Európában már régen megfigyelték, hogy a gazdagodás csökkenti a gyermekvállalási kedvet. "A kapitalizmus a legjobb fogamzásgátlás" mondja a szociológus Wattenberg.
Ezért be kell avatkoznia az államnak, és vissza kell fordítani ezeket a folyamatokat. A hagyományos, konzervatív értékrendet újból megbecsültté tenni, visszaszorítani a liberalizmust és helyrehozni az általa okozott károkat. Értékessé és vonzóvá, megbecsültté kell tenni a családot és gyereknevelést. Megértetni az emberekkel, hogy hiába akarunk egyre jobb életszínvonalat és „igényes” módon élni, ha közben mások (pl. cigányok) alacsonyabb színvonalon élve teleszülik az országot. Ha másképp nem megy, akkor a nyugdíjrendszerrel is lehet a gyerekvállalást ösztönözni: mindenkinek a saját gyerekei fizetik majd a nyugdíját. Ha nem vállal gyereket, akkor nem számíthat állami nyugdíjra. Radikális eszközök kellenek, mert 5-10 éven belül nem lesz fenntartható a nyugdíjrendszer.
http://valasz.hu/vilag/a-kapitalizmus-a-legjobb-fogamzasgatlo-116046
https://mno.hu/velemeny/nyugdijrendszer-ketyeg-a-bomba-460794
