Eljött számomra is a büszkeség napja, amikor a nagy "coming out"-ra elszántam magam: elismerem, hogy előítéletes vagyok. Valójában mindenki az, aki él és mozog, csak a ballibsi elmebetegek annyira elterjesztették az ellenkezőjét, és démonizálták az előítéleteket, hogy szinte senki nem meri vállalni. Nos, én felvállalom. Nem működhet ugyanis úgy a világ, hogy egy 2%-os libsi szekta kitalál valamit, ami szerintük jól hangzik, és ráerőlteti a többségre, azzal a kirekesztő módszerrel, hogy „ha nem követed a mi érvrendszerünket, akkor gonosz vagy és mindenki utálni fog. Én egy toleráns liberális vagyok. Ha te nem értesz velem egyet, akkor te egy szexista, rasszista, homofób, idegengyűlölő, bigott náci vagy!”

Hát nem, kedves liberálisok. Egyre többen átlátnak a szitán, és nem hagyják magukat ilyen módon megfélemlíteni és kirekeszteni. Egyre többen látják, hogy ti félművelt, demokratikus felhatalmazás nélkül politizáló, manipulatív, szektaszerű küldetéstudattal rendelkező, utópiákat dédelgető álmodozók vagytok. Egyre többen megkérdőjelezik az általatok terjesztett lózungokat, melyeknek semmilyen tudományosan alátámasztott magyarázata nincsen, hanem csak a „szeressük egymást gyerekek” szintű érvelés jellemző rá. Ezeket sajnos egyetemeken is tanították az utóbbi 20-30 évben, ezért a legtöbb libsi azt hiszi, hogy ő teljes joggal terjesztheti ezeket a butaságokat, hiszen ő ezt egyetemen tanulta, tehát igaz kell legyen, és a „műveletlen” többségre ezt rá kell erőltetni, hogy ők is ugyanolyan humánusak és műveltek legyenek. Csak jót akarnak és jót tesznek a libsik, ha a többséget „megnevelik”. Ezért veszélyesek a félművelt, buta, de küldetéstudattal rendelkező emberek.

Ha meg mered kérdőjelezni, hogy miért is lenne jó például az előítélet-mentesség, vagy miért is lenne jó a multikulti keveredés, akkor eleve úgy néznek rád a liberálisok, mint aki megbolondult. Hiszen ez egyértelmű dolog, hogy is lehet ilyesmit kérdezni! A „művelt” emberek ezt ugye automatikusan, ösztönösen érzik és tudják: nem lehetünk előítéletesek! Na de mégis, miért nem? Szerintem a műveltség egyik alapfeltétele, hogy ha valami mellett érvelünk, akkor tudományosan megalapozott bizonyítékokkal kell alátámasztani az érveinket, és természetesen diskurzusba kell bocsájtani, tehát engedni kell, hogy mások megkérdőjelezzék azokat. A libsik nem ezt teszik, hanem megpróbálják lejáratni a vitapartnert, és sarokba szorítani azzal, hogy ő rasszista, műveletlen, antidemokrata, stb. Pedig az ilyen vitákban csak az kellene számítson, hogy ki-mit állít és tud alátámasztani tudományos érvekkel. Én például tudok érvelni az előítéletek mellett is. És tudok érvelni a multikulti együttélés ellen.

Az előítélet-mentesség egyik alapfeltétele, hogy nincsenek népcsoportok, hanem csakis egyének, akiket egyénileg kell megismerni és megítélni, mert ha nem, akkor gonosz, csúnya előítéletekkel élünk. Ez a liberalizmus egyik alappillére. Szép gondolat, csak én jobban szeretem azokat az elméleteket, aminek köze van a valósághoz is. Népcsoportok igenis léteznek, mert vannak közös tulajdonságok, értékek, hagyományok, viselkedésformák, stb. A hétköznapi életben előnyt jelent, ha ezeket ismerjük, és annak alapján ítélünk meg valakit, hogy melyik csoportba tartozik. Ha meglátunk az utcán egy embert, akkor pár másodperc alatt a külseje alapján be fogjuk sorolni egy csoportba. Ez akkor is megtörténik, ha nem akarjuk, vagy nem vesszük észre. Az ember így ismeri fel a veszélyt, így tudja eldönteni, hogy fenyegetést jelent-e az, akivel találkozott. Ez a mai világban elég elavultnak hangzik, de évezredeken keresztül ez volt a túlélés alapfeltétele. Aki a múltbéli tapasztalatait hasznosította, és ezek alapján jobban meg tudott ítélni egy ismeretlen embert, vagy jobban kezelt egy ismeretlen helyzetet, annak jobb esélyei voltak a túlélésre. Ez az emberi gondolkodás egyik jellemzője és előnye: múltbéli eseményekből és tapasztalatokból tudunk következtetni esetlegesen bekövetkező, valószínűsíthető eseményekre. Tanulunk a megtapasztalt eseményekből. Ha kirabolják a lakásodat, feltörik az autódat, ellopják a biciklidet, és tízből kilenc alkalommal mondjuk cigány volt az elkövető, akkor egy épeszű ember levonja a következtetéseket, és óvatos lesz cigányokkal szemben, tehát előítéletes. A liberálisok persze nem: ők a tizenegyedik és századik alkalommal is nyíltak és bizakodóak lesznek cigányokkal szemben, hagyják magukat kirabolni. Ők a tizenegyedik és századik alkalommal is nyíltak és bizakodóak lesznek iszlám vallású bevándorlókkal szemben, és hagyják magukat felrobbantani, lelőni, teherautóval elütni. Ezt nem tudom, minek lehetne nevezni: butaság, vagy a létfenntartási / túlélési ösztön teljes hiánya. Öngyilkosság a „humánus” előítélet-mentesség oltárán. Ezek az emberek tényleg nem veszik észre, hogy ez őrület, mikor harminc-valahányadik alkalommal írják ki Facebookra, hogy „pray for Paris, Berlin, Manchester, Brussel, Barcelona, stb.”? Ezek az európai városok évtizedeken keresztül biztonságos helyek voltak, amíg a liberális őrültek nem töltötték meg migránsokkal.

Persze, az is lehet, hogy liberális felebarátaink csak álszent módon, a rózsadombról prédikálnak arról, hogy milyen jó dolog cigányokkal vagy migránsokkal együtt élni. Ők biztonságos helyről nézik, hogy az elmebeteg izmusuk milyen hatással van a társadalomra. A liberalizmus ugyanolyan felelőtlen, megalapozatlan kísérletezés a társadalommal, mint a kommunizmus volt. Emberkísérlet, több száz millió áldozattal. A beteges, kényszerű, világmegváltó küldetéstudattal rendelkező őrültek játéka. 

 Visszatérve a népcsoport kérdésre: Csányi Vilmos etológus sokat írt arról, hogy évezredekig törzsi közösségekben éltünk. Attól, hogy most pár évtizede másképp élünk, nem fogunk egy csapásra megváltozni. Csak vannak liberálisok, akik egy utópia szerint szeretnének élni, de a valóság ettől még nem változik meg. Rengeteg olyan konkrét példa van a hétköznapi életben, mikor egy közösség részeként viselkedünk, és másokat annak alapján ítélünk meg, hogy milyen csoporthoz tartoznak. Tehát előítéletesek vagyunk. Például: nemrég albérletet adtunk ki, és rengeteg jelentkező volt. Természetesen nem volt lehetőségünk mindegyiket jobban megismerni, csak felületesen. Vajon annak adtuk ki a lakást, aki szakadtan jelent meg, és beszédéből az derült ki, hogy alacsony szociális rétegből származik? Vagy annak adtuk ki, aki külseje és első benyomás alapján megbízható, jómódú, egyetemet végzett embernek tűnt? Gondolom, sejtjük a választ. A hétköznapokban nincs lehetőség minden embert közelebbről megismerni, akivel dolgunk van. Tehát annak alapján ítéljük meg, amilyen benyomást kelt, illetve egy társadalmi csoportba sorolással. Bőrszíne, neme, kora, öltözéke, ápoltsága alapján például. Előítéletesek vagyunk mindannyian. Valójában fel sem merül a kérdés, hogy jó dolog-e előítéletesnek lenni, vagy nem. Hiszen mindenképpen azok vagyunk, ha akarjuk, ha nem. Csak vannak álmodozók, akik ezt nem értik meg, vagy nem veszik észre. Lehet persze mesterséges „laborkörülmények” között, mondjuk egy szociális intézményben, sok időt és pénzt felhasználva arra is példát látni, hogy valakivel előítélet-mentesen bánnak, és segítenek rajta, mert hajléktalan, vagy hátrányos helyzetű. De ezek csak egyedi esetek, és semmit nem változtatnak azon, hogy a hétmilliárd ember hogyan él, és hogyan bánik egymással a hétköznapi helyzetekben.

Ugyanúgy, ahogy meg lehet kérdőjelezni az előítélet-mentességet, meg lehet kérdőjelezni a multikulti együttélést is. Ez is egy liberális lózung, amit sokan nem mernek megkérdőjelezni, mert olyan jól hangzik: keveredjünk, szeressük egymást, legyünk nyitottak és toleránsak mindenkivel. Ne legyünk rasszisták, ne gondoljuk, hogy más népcsoportokkal rossz együtt élni. Ez is egy olyan marhaság, amit csak az tud kitalálni, aki még soha nem próbált meg együtt élni mondjuk cigányokkal, vagy feketékkel.  Én megpróbáltam. Éltem 12 évig Erdélyben, ahol megtapasztaltam, hogy nem lehet békében együtt élni egy olyan balkáni, primitív néppel, mint a Románok. Aztán éltem 12 évet Bécsben, és megtapasztaltam, hogy lehet együtt élni békében Osztrákokkal. És végül éltem 12 évet Budapesten, ebből 5 évet a „nyóckerben”, ahol megtapasztaltam, hogy nem lehet békében együtt élni cigányokkal. Aztán elköltöztem Magyarország leggazdagabb és cigánymentes településére..

De nem csak személyes tapasztalatból lehet levonni következtetéseket. Történelmi példák is azt mutatják, hogy vannak hasonló kultúrák, ahol működik a békés együttélés. És vannak nagyon eltérő kultúrák, ahol nem. Főleg a kultúrák közötti fejlettségi különbségek miatt vannak konfliktusok. Például a fejlett kínai kultúra a nagy fallal védte meg magát a mongol nomád, harcos népek ellen. Falat épített Amerika is a Mexikói határra, ugyanúgy, mint Izrael a Palesztin határra, vagy Magyarország a déli határra. Fejlettebb kultúrák mindig is fallal vagy hadsereggel kellett megvédjék magukat a kevésbé fejlett kultúrákkal szemben. Mert a kevésbé fejlett kultúrák másképpen lerombolták, kirabolták, vagy szaporodással elfoglalták őket. Értelmes emberek tanulnak ezekből a történelmi példákból. Liberálisok nem. Ők azt szajkózzák a századik terrortámadás után is, hogy engedjük be a migránsokat, keveredjünk össze velük minél jobban. Keveredjenek a teljesen összeférhetetlen népek, népcsoportok, kultúrák. De miért, ha csak békétlenség és öldöklés lesz a következménye?

Ott van Amerika is elrettentő példaként. Hetente vannak erőszakos tüntetések, lázadások, polgárháborús állapotok a nagyvárosokban, mert a feketék a fehérektől teljesen eltérő mentalitású és identitású népcsoport.  Nem működik a békés együttélés, hiába kényszerítik a multikulti keveredést. Mindkét oldal erőszakos, és azért van ez az erőszak, mert nagyon eltérő kultúrájú, mentalitású és identitású emberek együttélése nem működik. Soha nem működött, nem is fog. Csak a liberálisok terjesztik ezt a téveszmét. Az emberek egyik alapvető viselkedése, hogy hozzá hasonló emberekkel szeretnek együtt élni. Ezért alakultak ki például New Yorkban is olyan városrészek, ahol a különböző népcsoportok egymástól elkülönülnek: van kínai negyed, olasz negyed, zsidó negyed, orosz negyed, stb. Ez magától így alakul ki, hacsak erőszakkal nem erőltetik az emberekre a multikulti keveredést. Erre is van példa: ilyen volt a Szovjetunió, Csehszlovákia vagy Jugoszlávia. Ott erőszakkal zártak össze különböző népeket egy országba. Csak addig maradtak fenn ezek a konglomerátumok, amíg a kommunizmus össze nem omlott. Utána azonnal feloszlottak, és a népcsoportoknak megfelelő államok jöttek létre. Liberális barátaink ezekből a példákból sem tanultak semmit.

A liberálisok előítélet-mentessége és multikulti keveredési vágya is csak addig tart, amíg a saját bőrükön nem tapasztalják meg a következményeit. Mikor már nem csak az ország határán jönnek át a migránsok, hanem a saját lakásába törnek be. Mikor az ő feleségét vagy lányát erőszakolják meg. Akkor ők is hirtelen önzők, előítéletesek és idegengyűlölők lesznek. Ilyenkor látszik meg a liberális álszentség.. Legújabb példa erre a Kanadai elnök, Trudeau reakciója arra, hogy egyre több migráns érkezett Amerikából Kanadába: megerősítette a határvédelmet. Azelőtt meg hónapokig szajkózta, hogy a migránsokat be kell fogadni. Álszent, hazug gazember minden liberális.

http://mandiner.hu/cikk/20180123_orban_balazs_az_eloiteletek_nelkuli_let_utopiaja

http://mandiner.hu/cikk/20170908_theodore_dalrymple_interju