Többször írtam már a cigánykérdésről, mert ez egyik legfontosabb, az ország jövőjét érintő probléma. Itt élnek 500 éve közöttünk, de teljesen más kultúrával, mentalitással, identitással. Nem alkalmazkodtak az európai környezethez, megmaradtak a számunkra idegen indiai életmódnál. Hogyan lehet, hogy semmilyen alkalmazkodás, beolvadás nem történt? Hogyan lehet, hogy különböző országokban, különböző környezetben és feltételek mellett is megmaradt ugyanaz a cigány életmód? Ez a tény csak azzal magyarázható, hogy vannak genetikai különbségek is a cigányság és az európai népek között. De ezen ugye nem szabad még elgondolkodni sem, mert akkor felhördülnek a libsik, hogy "rasszizmus!!". Pedig elképzelhető és lehetséges, hogy egy távoli, Indiában élő népcsoportnak genetikailag is más tulajdonságai alakultak ki évszázadok alatt. Kellene beszélni ezekről a kérdésekről, mert párhuzamot lehet vonni a jelenlegi bevándorlókkal is, akikre ugyanez érvényes, akik a cigánysághoz hasonlóan egy nehezen megoldható problémát jelentenek minden európai országnak. Ahogyan megjelentek például az indiai stílusú, pagoda tetős épületek Romániában, ugyanúgy megjelentek a mecsetek szerte Európában. Idegen kultúrák terjedésének szimbólumai.

Ma megjelent egy cikk az Indexen az említett bánffyhunyadi cigánypalotákról: http://index.hu/nagykep/2017/10/30/ciganypalotak_banffyhunyad/.Düledező házak közül nő ki a hunyadi cigánypalota-negyed. Monumentális, giccses házakat építenek a bánffyhunyadi cigányok. A paloták szinte mindegyike befejezetlen, de így is státuszszimbólumok. A tető a lényeg, és a rajta lévő Merci-jel. Ugyanilyen házakat nem építettek Magyarországon, mert itt vannak építkezési előírások, de ez a fajta megalománia, rongyrázás az itteni cigányságnál is megfigyelhető. Van erre bármilyen tudományos magyarázat, amit szociológusok adni tudnának? Nem csak a rongyrázás jellemző rájuk, hanem az "egyszer hopp, máskor kopp" viselkedés is. Ha kapnak segélyt, kapnak egy kis pénzt valahonnan, akkor azonnal elköltik, és előszeretettel csakis élvezeti cikkekre, vagy drága mobiltelefonokra. Bejárta az a hír is az országot pár éve, hogy egy polgármester a cigánysoron megnézte a kukák tartalmát: cigisdobozok, sör, bor, drága csoki és hasonlókat talált. A cigányok sorban álltak segélyért, lázadoztak, hogy ők éheznek, de élvezeti cikkekre költötték minden pénzüket. Ők a kliensei minden uzsorásnak és hitelező cégnek is: nem számít, hogy milyen kamatot kell fizetni, nem érdekli, hogy mi lesz holnap. Most kell a pénz és azonnal a nyakára kell hágni. Lehetnek ennek a felelőtlen magatartásnak genetikai okai is? Vagy csak arról van szó, hogy ha nincs hazád, nincs földhöz kötött múltad és jövőd, akkor nem tervezel hosszú távra? Az európai munkakultúrában hagyománya van annak, hogy legalább egy évre előre tervezünk, és előtakarékoskodással, tartalékolással gondoskodunk magunkról illetve eltartandó hozzátartozóinkról. Egy gazdálkodó, állattartó ember nem is élhetett volna másképpen, mert egy hosszú telet kell átvészelni, amikor nincs gabona, nincs takarmány az állatoknak, nem terem meg semmilyen élelmiszer. Az európai ember évszázadok alatt kénytelen volt a tervezett, beosztó gazdálkodást megtanulni, és nem egyik napról a másikra élni, mint ahogyan Afrikában vagy Indiában élő népek megtehetik. Beépülhetett ez az életmód a genetikai állományunkba is, egyrészt az epigenetikai hatások által, másrészt szelekció által is, hiszen nálunk Európában azok maradtak életben, akik megtanultak okosan, előre tervezve gazdálkodni. Indiában erre nem volt szükség, nem volt az evolúció által gyakorolt nyomás, hogy ebbe az irányba fejlődjenek az emberek. Sok más példa is van arra, hogy az ember genetikailag is alkalmazkodik a környezetéhez, így a mi bőrszínünk is azért változott meg fehérre, mert Európa északi részén kevesebb a napsugárzás, és a sötét bőr miatt túl kevés D-vitamin termelődne. Ezek az orvostudomány által elismert tények, és ugyanígy elképzelhető, hogy a genetikai különbségek miatt egyes népcsoportok tagjainak jellemző személyiségvonásai is eltérnek más népcsoportokra jellemző személyiségvonásaitól. De erről már nem szabad beszélni, mert rasszizmus, ugyebár..

Nehéz egyértelműen szétválasztani a genetikai és környezeti okokat. De nem is ez a lényeg. Az lenne a lényeg, hogy felismerjük és elismerjük ezt a másságot. Mert akkor lehetne esetleg segíteni. Vannak kísérletek arra is, hogy a magyar cigányságot bevonjuk a gazdálkodásba. Földet kapnak és vetőmagot, illetve csirkét, tyúkot. Megtanítják őket az ehhez szükséges képességekre. Elmagyarázzák nekik, hogy tilos azonnal eladni minden eszközt, amit kaptak. Több évre kell tervezzenek és dolgozzanak. Felelősséget vállaljanak az állataikért. Több polgármester, segélyszervezetek, és a "Minden gyerek lakjon jól" alapítvány is ezen fáradozik, részben sikerrel. A cigányok egy része hajlandó ezt a segítséget elfogadni és együttműködni az életmódjuk megváltoztatásán. Nem tudom, hogy milyen arányban. Vannak egyházi cigánymissziók is, akik hasonló módon a cigányok felemelkedésén és beilleszkedésén dolgoznak. Az az érzésem, hogy ez csak csepp a tengerben. Több évszázad vagy évezred genetikai örökségét és a környezeti hatások illetve hagyományok által meghatározott életmódot nem lehet egyik napról a másikra megváltoztatni.Lehet ezzel próbálkozni, és kell is, hiszen a cigányság sorsa meg fogja határozni Magyarország jövőjét. A cigányság olyan mértékben szaporodik, hogy nem lehet nem foglalkozni ezekkel a kérdésekkel.

A legnagyobb bajt az jelentené, ha a balliberális politika kerülne újból hatalomra, akik egyszerűen letagadják és ignorálják a cigány identitás másságát. Szerintük a világon minden ember egyforma, és ha nem mások a cigányok, akkor nem is kell őket semmire megtanítani, nem is kell ők megváltozzanak. Ez lenne a cigányoknak is a legrosszabb forgatókönyv. Magától ugyanis nem fog semmi változni. Marad a nyomor és a segélyből illetve bűnözésből fenntartott élet, a jövőkép és munka nélküli tengődés. A cigányokat "képviselő" szervezetek meg korrupcióban vannak elsüllyedve évtizedek óta, velük nem lehet számolni. Ismerős az a baloldali érvelés is, hogy "ne legyünk előítéletesek, közöttük is vannak jó emberek". Vannak, persze, csak nem mindegy, hogy egy népcsoport többségében olyan egyedekből áll, akik nem képesek beilleszkedni az európai életmódba, vagy csak néhány százalék a megélhetési bűnöző. Nagyon nem mindegy.

Bevallom, nem szeretem ezt a leírt cigány identitást. Éltem sokáig a "nyóckerben", megvannak a rossz tapasztalataim. Nem rég olvastam egy (félcigány?) úszónő által írt életrajz jellegű könyvet, amiben leírja, hogy élsportolóként havi 500 ezer Ft-ot keresett éveken keresztül, de mind elköltötte. Bulizott, drogozott, ivott, nagy lábon élt. Aztán mikor véget ért a karrierje, akkor ment a Józsefvárosi önkormányzathoz lakást kérni, mert nem volt hol lakjon. Ezenkívül rengeteg házas sportolótársát elcsábította, és azt is bevállalta, hogy esetleg megrontja ezek házasságát. Miért jellemző a cigányságra ez a felelőtlen, aszociális, gátlástalan életmód? A magyar emberek között is sokan vannak szegények, de akár milyen nyomorban élnek, mégis rendben tartják a házukat, az udvarukat, és megpróbálják beosztani azt a kevés pénzt, amiből élnek. Nem költik el cigire, piára és aztán kuncsorognak másoktól segítségért. Nem rontják meg mások házasságát sportszerűen, ahogyan ezt ez említett úszónő tette. Lehet szegényen is becsületesen, tisztességesen élni. Nem szabadna a szegénységgel indokolni minden negatív jelenséget, ami a cigányságra jellemző, mint pl. a bűnözés. A liberálisok próbálják mindig ebbe az áldozatszerepbe bújtatni a cigányságot: ők ugye nem tehetnek semmiről, mert nyomorban élnek. Akkor sem, ha az olaszliszkai cigányok agyonvernek egy szerencsétlen magyar tanárembert  - gyerekei szeme láttára, ahogyan ez 2006-ban megtörtént.

Az egyén felelősségét a saját sorsáért soha nem szabadna elvitatni. Bármilyen szegénységben élnek emberek: saját maguk is felelősek a sorsukért és viselkedésükért. Ennek ellenére persze segítségre is szorulnak, de csak úgy lehetne segíteni, ha ők is hajlandóak lennének megváltozni, és elfogadni az európai munka alapú kultúrát. Sokszor nehéz számukra munkát találni, és a többségi társadalom előítéletei miatt is nehéz számukra kitörni a szegénységből és beilleszkedni. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy ma Magyarországon minden cigány ember esélyt kaphat a beilleszkedésre és felemelkedésre, ha becsülettel és tisztességgel, sok munkával és állami segítséggel jó útra tér. Sajnos kevesen teszik ezt meg.Fontos tudatosítani, hogy a kisebbség is kell tegyen valamit a saját felemelkedésért, és az előítéletek megszüntetéséért. Nem lehet mindig csak a többséget hibáztatni mindenért. Ameddig a kisebbség nem változik, addig nem fog a többség másképpen viszonyulni hozzájuk, tehát maradnak az előítéletek. Nem attól fognak megszűnni az előítéletek, hogy a libsik lerasszistázzák a többséget, hanem attól, hogy a kisebbség elkezd alkalmazkodni a többséghez, és elfogadja a többség munka-alapú kultúráját.

A többségi társadalom részére meg nagyon nagy figyelmeztető jel kellene legyen a cigányság története, ugyanis az iszlám bevándorlók ugyanilyen jövő elé nézhetnek, ugyanilyen problémát fognak jelenteni számunkra. Ugyanilyen idegen kultúra, mentalitás, életmód, ugyanaz a beilleszkedésre képtelen magatartás jellemző rájuk is. Beolvadás helyett szaporodással érik el azt, hogy többségbe kerüljenek, és felszámolják azt az őshonos népet, aki beengedte őket az országába.

http://mandiner.hu/cikk/20181119_forgacs_istvan_vallalniuk_kell_a_ciganyoknak_is_a_felelosseget?

https://mno.hu/hetvegimagazin/a-gaborok-tovabb-maradnak-gaborok-mint-a-magyarok-magyarok-2425341

http://mandiner.hu/cikk/20171117_bencsik_gabor_ciganyollo

http://polgarportal.hu/cigany-minimum-kene-meg-sok-cigany-vajk-interju-forgacs-istvannal/

http://mandiner.hu/cikk/20180316_forgacs_istvan_ciganyugyben_is_az_orszag_sorsa_a_tet