Kiscsillag hozzászól
Előző bejegyzésem óta eltelt közel két hónap. Ezalatt nem sok minden történt, volt kiscsillaggal néhány levélváltás, amiben én kértem, hogy ne számolja fel a családot. Ő meg sorolta a sérelmeit, és szadista élvezettel figyelte, hogy szenvedek. Tudta, hogy ha másodszor is felszámolják a családomat, elveszik a gyerekeimet, akkor azzal végleg a padlóra küld. Nem érdekelte. Sőt, most utólag azt is látom, hogy nem bánta volna, ha öngyilkos leszek. Örökölt volna egy komoly vagyont. Ez jobban érdekelte. Kiderült tegnap, amikor megírtam facebookon, hogy vége, és keresek új társat.
Az történt tegnap, hogy kiscsillag Komlóról felutazott Budapestre, hogy az IKEAban vásároljon valamit. Könyörögtem neki, hogy ha már 6 órát utazik, és utaztatja a gyerekeket is, akkor találkozzunk, beszéljünk, béküljünk ki. Nem volt rá hajlandó, csak egy kapcsolattartós találkozást engedett volna meg a gyerekekkel, amitől iszonyodom, mert azzal úgymond elfogadom a válást. Az ilyen kapcsolattartások érzelmi hullámvasutat jelentenek a gyerekeknek is és az apának is. Találkozunk egy órára és utána még sokkal jobban fáj a szakítás. Értelmetlen, káros, és csak a családfelszámoló anyák lelkiismeretét nyugtatja, hogy van látogatós apa, tehát ő nem vette el a gyerekek apját. De, elvette. Ne próbáld mentegetni magad, kiscsillag: felszámoltál egy családot, félárvává tettél két gyereket. A kapcsolattartás ezen semmit nem változtat.
Szóval feljöttek Budapestre, és nem találkoztunk. Egy közös karácsonyt is hiába kértem tőle. Az lett volna az utolsó reményem, egy utolsó békülési lehetőség. Nem adatott meg nekünk, kiscsillag sérelmei fontosabbak, mint a család. A facebook bejegyzésem viszont kihozta kiscsillagot a sodrából. Hozzászólt, nem is akárhogyan. Vádaskodva, mocskolkodva, sárdobálós, fenyegetős módon. Én semmi rosszat nem írtam róla a bejegyzésben, csak azt írtam, hogy véget ért egy 5 éves kapcsolatom és keresek új társat. A végére még azt is odaírtam, hogy az ingatlanaimat az új társamnak ajándékozom, ha hozzám jön feleségül. Na, ez aztán feldühitette kiscsillagot! Azonnal bírósági eljárással fenyegetett meg..("Eddig nem akartam gyerekelhelyezési pert, de most nagyon elgondolkodtam"). Nehogy már valaki más örökölje a vagyont, és nem ő, aki tönkretette az életemet és halálba kergetett.. csakis őt illeti meg a vagyon!
Ha lennének minimális jogi ismeretei, akkor tudhatná, hogy a vagyonom különvagyon, neki semmi köze hozzá. Nem az együttélésünk alatt keletkezett, hanem előtte. Annak ajándékozom el akinek akarom.
Ha lenne minimális becsületesség, hála, igazságérzet és tisztelet kiscsillagban, akkor szépen megköszönné, hogy 5 évig minden nap főztem, elmosogattam, bevásároltam, takaritottam, elvittem a gyerekeket játszótérre, stb. Persze anyagilag sem járt rosszul, mert kifizettem a 9 milliós lakáshitelét, aminek törlesztőrészlete 85.000 Ft volt. Évek óta fizette ennek a svájci frank hitelnek a kamatait, de a tartozása nem csökkent, hanem nőtt. Megsajnáltam, kifizettem. Egy kis budapesti lakásnak lett így tulajdonosa, amit ki tudott adni albérletbe havi 100.000 Ft-ért. Ez ugye már 185.000 Ft havonta, amit nekem köszönhet. Öt év alatt egész szép összeg gyűlt össze belőle, mert ebből nem kellett semmit elköltsön: a Budaörsi házamban ingyen lakhatott (ez további 100.000 ft lakhatási költség, amit nekem köszönhetett, hiszen a ház, ahol laktunk nem volt ingyen, azt én kifizettem. Csak ezt persze nem látja, mert ha nem kell albérletet fizetni, akkor szerinte a lakhatás ingyen van). Neki utalta az állam a családi pótlékot is, ő kapta a Gyedet, és a 2 gyerek után járó adókedvezményt. További százezrek, amivel gazdálkodhatott, amit részben félretehetett, mert sok kiadása nem volt, a bevásárlásokat megfeleztük. Hol tartunk már? Kb. havi 450 ezernél, amit vagy közvetlenül nekem köszönhet, vagy az államtól kaptunk a gyerekek után, de velem nem felezett meg, pedig a szülőknek közösen jár (185e hitelmegváltás és abból származó haszon, 100e az "ingyen" lakhatás a házamban, 25e CSP, 40e adókedvezmény, 98e GYED.)
Miért írom ezt le? Mert kiscsillag az említett facebook hozzászólásában azt neheztelte, hogy nem adtam neki elég pénzt.("Ha egy virágot ültettem, kitört a cirkusz a pazarlás miatt"). Semmilyen cirkusz nem tört ki. Néha megemlítettem, hogy én értelmetlennek tartom olyan virágot ültetni, ami egy hét alatt tönkremegy, mert pl. nyáron nincs ki locsolja ha balatonra utazunk, télen meg kifagy minden muskátli, amit az ablakban hagy.. bevihette volna mondjuk a garázsba is és locsolhatta volna télen is, hogy megmaradjanak, de ez nem érdekelte. Úgyis lehet újat venni.
Szóval, nekem köszönhetően volt pénz bőven, de úgy látszik, hogy az sosem elég bizonyos embereknek. Az 5 év együttélésünk alatt neki nem volt munkahelye, hiszen GYesen volt, és mégis összegyűlt 6 millió Ft-ja, amiből aztán vett egy lakást Komlón. Mindkét lakását nekem köszönheti tehát, de teljesen kiborult, mikor ezt egyszer említettem. Pedig ezek tények és matematika, de ezt elismerni lehetetlen volt számára, ő végig azt bizonygatta, hogy azokat ő vette. Ő vette, csak hát olyan pénzből, amit nekem köszönhet. Elképesztő hálátlanság, kapzsiság, álszentség, mellébeszélés, nárcizmus.
Mit sérelmezett még kiscsillag a hozzászólásában? Például ezt: "meg lehet nézni azt a "szépen" rendben tartott házat, amin semmit sem engedett renováltatni". Hááát...mit nem engedtem? Nem tetszett neki a csempe a fürdöszobában, kicseréltette. Nem engedtem? Dehogynem. Nem tudom miről beszél..A házra több mint 5 millió Ft-ot költöttem felujításokra, pontos listám van ezekről (tetőcsere, gázbekötés és fütésrendszer csere, egy szoba hozzáépitése, belső átalakitások, stb.). Utóbbi időben is próbáltam szakembert találni további felújításokra, de a jelenlegi építkezési őrület miatt nincs szabad kivitelező. Emlékszel, kiscsillag, megkérdeztem Andrást a református gyülekezetből, aki épitkezési vállalkozó. Emlékszel, hogy te is megkérdezted a szomszédunkban a vállalkozót, az Ősz utcában? Emlékszel, hogy megkérdeztük a szomszédunkban építkező vállalkozót, hogy megcsinálja-e a szigetelést nálunk is? Nem emlékszel. Amúgy senki nem tudott munkát vállalni, és szerinted ezért én vagyok a hibás? Elképesztő... Neked persze nem volt elég jó Budaörsön lakni egy kertes családi házban. Nem tudtad megvalósitani a felujitási álmaidat. Puff neki. Elvitte a gyerekeket egy kecskeméti lepratanyára, ahol egyszer jártunk, és majd elhánytam magam. Mindenhol szemét, kacat, lomok, a legyek szállják a kaját, stb. Aztán elköltözött Komlóra, ahol a fél város alkoholista munkanélküli, és a másik fele cigány. Jó lesz ott a gyerekeknek felnőni.
Mit sérelmezett még kiscsillag? "hogy bántál velem, hogy beszéltél - ordítoztál - velem. Ahogy pl. nem érdekelt, hogy velem mi van akár egészségileg is. Nem akartam tönkremenni miattad, mert még fel kellene nevelni azokat a gyerekeket.." Nos, egy évben egyszer volt olyan vita, amiben káromkodtam, kiabáltam. Nem vele, csak úgy magam elé, kínomban. Mikor már hosszu kérlelések után sem volt hajlandó engedni az álláspontjából és elvesztettem a türelmem. Megtörténik mindenkivel. Bocsánatot kértem, el kellett volna felejteni. De aki sérelemgyüjtögető... Az egészségi állapotáról meg nem értem miért írt, hiszen nincs semmi betegsége, ezzel szemben utóbbi időben hetente kétszer járt orvoshoz, és mindig vigyáztam addig a gyerekekre, amig ő orvosnál volt. Nem tudom, mit tudtam volna ezen kivül segiteni ebben a témában. Én magam sokkal inkább elhanyagoltam egészségileg, ezt ő meg is emlitette párszor. Viszont azt azt azért megkérdezném, hogy ha attól félsz, hogy az egészségi állapotod miatt nem tudod felnevelni a gyerekeket, akkor miért dobtad el az apjukat? Van ebben logika? Egyedül sokkal nehezebb felnevelni őket, sokkal inkább valószínű, hogy tönkremész... Azért van a gyerekeknek két szülőjük, hogy ha egyikük bármilyen okból kiesik, ott legyen a másik. Csak te ugye apátlanítottad őket. Ettől lesz majd ki felnevelje őket? Abszurd őrület ez is.
A gyerekkel kapcsolatban is kaptam vádakat: "fel kellene nevelni azokat a gyerekeket, akikről úgy beszélsz, hogy semmi kötöttséget nem jelentenek neked...szégyelld magad, ahogy róluk gondolkodsz." Ezt írja egy gyerekrabló, aki 250 km távolságra költöztette a gyerekeket a beleegyezésem nélkül. Kirugja a gyerekek apját, a család eltartóját, és utána papol nekem a gyerekekkel szembeni felelősségről? Kiscsillag már arra sem emlékszik, hogy mikor zsebre vágta a tőlem kapott 9 millió Ft-ot, akkor aláírt egy megállapodást arról, hogy közösen neveljük a gyerekeket, vagy váltott elhelyezésben. Erről persze ma már szó sincs, ő csak azt erőltette, hogy legyek látogatós apa. Persze, járjak le Komlóra. Olyan gyerekekhez, akiket nem én nevelek, tehát idegenek lesznek. Hogy van képed szülői felelősségről papolni, kiscsillag? Te egy családfelszámoló, gyerekrabló gazember vagy, aki elkövette a létező legnagyobb bűnt és kegyetlenséget a gyerekeivel és társával szemben.
Nagyjából ennyit sérelmezett kiscsillag a hozzászólásában. De ezt aztán agresszíven, többször megismételve, miután töröltem a hozzászólását. Valami romboló őrület tört rá, hogy ilyen indokokkal felszámolta a családot. Ép eszü ember ilyent nem tesz. Sajnos a húga mindenben megerősitette.. nem volt normális ember, akivel megbeszélte volta a panaszait, csak ez a világidegen feminista testvére. Hiába volt kinyalva kiscsillag feneke, hiába voltam önfeláldozó társ és apa, ő csak a saját sérelmeit látta és iszonyatos egocentrizmussal csak a saját nézőpontját képes átgondolni.
Ha valaki ilyen mondvacsinált okokkal felszámol egy családot, akkor az többé ne kerüljön a szemem elé. Ha válóperünk lenne, még a biroságon is kiröhögnének..."Miért akar elválni? Hát, a férjem nem értett egyet azzal, hogy virágokat ültessek, felujitsam a házat, és nem érdekelte, hogy milyen beteg vagyok."
Ez válóok? Ezt irtad, kiscsillag. Ja és még azt, hogy néha kiabáltam veled.
Tudod mi a válóok? Alkoholizmus, drogozás, kurvázás, bántalmazás, stb. Azok a férfiak, akik elisszák a kocsmában a család pénzét vagy nyerőgépekbe dobálják. Van ilyen bőven.
Neked semmilyen válóokod nincs. Belelovagoltad magad egy áldozatszerepbe, és rám mutogatsz. Pedig jo dolgod volt mellettem, és lehetett volna még jobb is, ha tudsz velem bánni.
Tényleg abszurd az egész történet. Kiscsillag gyüjtögette a sérelmeit, velem nem beszélte meg, pedig könnyen lehetett volna ezeken a dolgokon változtatni. A szakítást nyilvánossá tevő facebook-bejegyzésem kellett ahhoz, hogy végre kiderüljön: mit is sérelmez kiscsillag? Felnőtt emberek meg tudják beszélni egymással az ilyen gondokat, és ha nem, akkor keresnek egy barátot, terapeutát, vagy bárkit, aki közvetít. Kiscsillag erre nem volt képes, ő csak a feminista Ágikával beszélte ezt meg. Mindig azt hittem, hogy kiscsillag értelmesebb, mint az első feleségem, de kiderült, hogy egy ugyanolyan nárcisztikus, elkényeztetett, egomániás hősanya, aki a húgával képes csak kommunikálni.
A fő baj meg az, hogy soha senkivel nem élt még együtt előttem. 36 éves koráig várta a nagy Őt. Ha lett volna együttélési tapasztalata, akkor tudhatta volna, hogy vannak néha viták minden kapcsolatban. Mindenki szerez sérelmeket az együttélés során és nem tudja minden elképzelését megvalósítani. Ez egy fontos tapasztalat lett volna, ha mással is együtt élt volna már. De így sajnos én lettem elszenvedője ennek a leckének, amit az élet adott neki. Sajnos ilyenkor nem csak annak az élete megy tönkre, aki ilyen módon képtelen együttélésre, hanem a társa élete is és a gyerekeké is.
Sajnálom. Nagyon szerettelek kiscsillag, annak ellenére, hogy néha vitáztunk és néha megbántottalak vagy kritizáltalak. Ha valakit szeretsz, akkor a hibáival együtt szereted. Te sem vagy tökéletes, én sem vagyok az, de ettől még lehet egymást szeretni. Az életben nincs olyan harmónia, amit te elvárnál. Nincs világbéke. Fájdalmasan tanulod meg ezt, és nekem is fájdalmat okozol ezzel. Kár, hogy nem előttem tanultad ezt meg, mert akkor együtt tudtunk volna élni.
A teljes önkritika hiánya és elfogultság, nárcizmus abból is látszik, hogy pár napja írtad nekem: "Váljunk el békében". Akkor miért kezded a sárdobálást, fenyegetőzést, szennyes kiteregetést facebookon? Az én megosztásomban meg sem említettelek, semmit nem irtam veled kapcsolatban. Nézzél a tükörbe néha, gondolkodj el azon, hogy milyen ember vagy, hogy viselkedsz, miközben másokat vádolsz.
Untermensch4 2021.02.14. 12:30:50
"Az 5 év együttélésünk alatt neki nem volt munkahelye, hiszen GYesen volt,"
tarsadalom 2021.02.14. 15:46:44
tarsadalom 2021.02.14. 16:18:34
Én is meglepődtem, mert év elején mindig nyilatkozni kell, hogy ki veszi igénybe az adókedvezményt. Már nem voltunk együtt, de felajánlottam neki, hogy elküldöm a havi 40-et, ami adókedvezmény jár a két gyerek után, ha aláirja nekem. Nem irta alá. Azzal az indokkal, hogy decemberben megszünik a munkahelye és kap végkielégitést, amiböl igénybe tudja venni az adokedvezményt.
Olyan jol sakkozott, hogy 5 év alatt a 2 gyerek után mindig minden kedvezményt megkapott (gyed, gyes, ado) de munkàba nem járt. Munkahelye volt, igy értendő
Untermensch4 2021.02.14. 16:28:29
Tényleg jó ötletnek tartom hogy a következő nővel írjatok egy jó kis házassági vagy élettársi szerződést. Egy ügyvéddel kidolgoznod a részleteket sokkal kevesebb energia és stressz mint utólag takarítani az élet-romokat és így legalább időben egyértelműen láthatóvá teszed hogy nem vagy egy papucs pancser.
Neytiri1 2021.02.15. 12:24:45
tarsadalom 2021.02.15. 12:36:27
Ilyenkor folyik a hiszti, hogy szegény anya, szegény gyerek, elvették tőle. De a biroság itéleteit be kell tartani. Mi más alapján lehetne ilyen eseteket rendezni? Van aki az anya pártjára áll, van aki az apa pártjára áll. Nem lehet "sajnálkozás" alapján intézkedni ilyen esetekben, hanem végre kell hajtani a biroság döntését. Másképpen káosz lesz.
Amugy 100 esetből legalább 95 esetben az anya rabolja el a gyereket, mert van egy olyan hihedelem az emberek fejében, hogy "a gyereknek az anyánál a helye". Ezért sokkal inkább elnézik az anyának, ha elrabolja a gyereket.
A gyerekrablo apák minimális kisebbségben vannak.
Neytiri1 2021.02.15. 12:56:06
Sajnos a legtöbb dühös, elvakult, egyoldalú.
Én ismerek például egy olyan férfit, aki szarik a gyerekére. Arra, amelyiket ő említett először, mint akit szeretne már, és aztán is boldog volt, hogy apa lesz.
Így én ezt az oldalt ismerem.
tarsadalom 2021.02.15. 13:25:04
Gondolom, hogy a gyereked apjáról beszélsz. Én sem akarok állást foglalni egyik oldalon sem. De mielőtt itélkeznél fölötte: apai oldalról ez sokszor ugy néz ki, hogy: elvették a gyerekemet. Nem tudom már ugy nevelni, ahogyan szerettem volna. Nem tudom átadni neki az értékrendemet, a gondolataimat, nem tudok vele közös programokat szervezni, élményeket átélni. A hétvégi láthatás semmire nem jó, csak egy alibi a nők számára, hogy "van apa".
A valóság az, hogy nincs apa. Válás után csak akkor van apa, ha váltott elhelyezésben egyeznek meg.
Szóval: nem a te esetedről beszélek. Csak arról, hogy apai oldalrol hogyan néz ki ez a dolog, sok esetben. Nem mindig. Vannak tényleg nemtörődő apák. Vannak olyan apák is, akik a hétvégi láthatásbol kihozzák a legtöbbet. És vannak olyan apák (mint én), akik sokáig harcoltak a gyerekekért, sokáig csinálták a hétvégi láthatást (7 évig), de aztán lassan rájöttek, hogy semmi értelme, mert a gyerekeket az anya neveli, és ő csak egy kivülálló lesz előbb-utobb. Namost ezek után rá lehet mondani, hogy "leszarja" a gyerekét, de nem igaz. Nagyon is szereti a gyerekét, csak feladta az évekig tartó kinlódást, ami értelmetlen.
Neytiri1 2021.02.15. 13:35:55
Viszont ismertem egy olyan Apát, aki amikor csak lehetett, de még annál is többször hozta el a fiát, és az anyja meg élte az életét. Olyan Apa, akit csak nagy A-val lehet leírni.
Igen, ez is az én történetem egy része, csak egy másik.
Nem hoznék ítéletet látatlanban, úgy hogy nem ismerem mind a két oldalt!
Mert annyiszor lehet félremenni, ha csak az egyiket ismeri valaki.
Ennél a cikknél is, ahol nem ismerik az apát, az anyából is csak kicsit, de mindenki tudja a tutit és fröcsköli ki magából. Milyen jogon...?
tarsadalom 2021.02.15. 14:33:18
Mindegy, lehet hogy tényleg trehány ember. Nem ismerem.
Bonyolult élethelyzetek ezek. Legritkább esetben lehet csak egyik felet hibáztatni.
Elvonatkoztatva a konkrét esetedröl: a válásokban is sokat rontott a libsi propaganda. Azt teszi, hogy kikiáltja a nőket áldozatnak, és innentől kezdve ő nem tehet semmiről, mindenben igaza van, és ha bármit megkérdőjelezel, amit tesz, akkor az "áldozathibáztatás". Ez egy undorito, agressziv, igazságtalan, egyoldalu, diszkrimináló ideologia. Egyik oka a sok válásnak és fő oka annak, hogy a válások háboruba végződnek.
Neytiri1 2021.02.16. 10:18:31
De a kifogások tárháza nem mindegy. Dac, önzés, ego, simlisség, felelősségtelenség nem ok.
De hogy ne legyek egyoldalú, azok a nők, akik kényszerítik a gyereket mindenféle turpissággal megvetem. Ez két emberes döntés, még akkor is, ha egy idő után ez a két ember már nem alkot egy családot.
Libsi szót már rühellem. Ki kéne találni valami mást, ami az újdonság erejével elfogadtatni bírná azt az érzést bennem, hogy ma mindenre ráfogják ami nem tetszik, hogy "libsi". Ahogy a "feminista picsa" kifejezést is rühellem. Mert semmi mást nem jelent, mint azt, hogy nem tudta megdugni és/vagy nem azt csinálja, amit őurasága akar.
A férfiak a nőket hibáztatják, a nők meg a férfiakat. Mindkettő "undorito, agressziv, igazságtalan, egyoldalu, diszkrimináló ideologia".
Ezért kell ismerni mindkét oldalt, hogy meghozhassa a kívülálló a döntését -ha már kell mindenképpen-, melyikük az áldozat és melyikük az elnyomó.
tarsadalom 2021.02.16. 10:45:39
Nekem egy meglepő válaszom van az összes válás utáni problémára (láthatás, tartásdij, ellennevelés, stb.): Nem kell elválni. Mindkét fél tegyen meg mindent, hogy megmaradjon a család. Egoizmust visszafogni, harciasságot visszafogni, önmegvalósitást visszafogni. Tedd pont az ellenkezőjét, mint amit a libsi propaganda sugall. Lemondás, tolerancia, alkalmazkodás, önzetlenség, szelidség, türelem. Ezek elfogadhatatlan dolgok a libsi, femináci őrülteknek. Pedig pont ez kellene a család fennmaradásához. Közös érdeke az apának és anyának, hogy felneveljék együtt a gyereket. Egymilliószor kell ezt elismételni, és minden nap emlékeztetni rá a szülőket. Mert másképpen el fognak válni, és akkor már nincs jó megoldás. Akkor már mondhatod, hogy az apa ilyen meg olyan. Teljesen mindegy, tönkre van téve minden és semmi nem müködik. Nincs jó válás, én ebben nem hiszek. Ha jól választottál társat, akkor 20 évet ki kell birjál vele, amig az a gyerek felnő. Ha meg nem jól választottál társat, akkor ne vállalj gyereket vele. Ezek alapelvek szerintem amit be kell tartani. A legtöbb elvált pár megbánja hogy a válás mellett döntött. Nem kell elválni, mert utána csak kinlódás lesz és egymás hibáztatása.
Ezt én mindig elmondom, és megkapom rá a választ, hogy "de hát csak nem fogok egy rossz kapcsolatban élni!!". Ezt én nem fogadom el. Ha rossz a kapcsolat, akkor rendbe kell hozni. Amig nincs gyerek, addig el lehet válni, utána már nem szabadna.
Neytiri1 2021.02.17. 11:14:13
Én nem.
Csodának tartom, ha valakik fiatalon összeházasodnak és életük végéig szerelemben/szeretetben/közös célokban/összetartva jóban rosszban tudnak élni.
A korral változunk. Ahogy a partner is. Ezek a változások lehetnek "válóokok".
Az unalmas egymás mellett éléssé válás szerintem borzasztó, és ha ez elérkezik, akkor ezzel az erővel a szomszéd Sanyival/Manyival is lehetne együtt élni, miközben a lélek és a test újdonságra szomjazik.
Abban egyetértek veled, hogy meg kell próbálni minél később eljutni ide, illetve fenntartani mindenféle jóval (nem csak szex) ébren tartani a kíváncsiságot, vágyat (nem csak szex) és bujaságot és ami ezzel jár (szex). És tudni, hogy lehetséges, hiszen azért vannak ilyen párok is jó néhányan :)
tarsadalom 2021.02.17. 12:33:01
Megúntam a társam, megváltozott, már nem szeretem, ujdonságra vágyok. Ez gyakori indok manapság a válásra. Oké, rendben van, megteheted, váljál el, csak legyél annak tudatában, hogy sokat veszitesz is vele. Megéri? Nem lehetne a gyereked érdekében áldozatot hozni? Ez az, amit a mai libsi-femináci embertipus nem akar hallani. Áldozatot hozni? Hát teljesen megbolondultam, hogy is várhatok el ilyesmit?
Én viszont tudom, hogy megéri, mert nekem boldog gyerekkorom volt. Azért, mert a szüleim áldozatot hoztak. Beszéltem erről velük. Lett volna nekik is okuk és lehetőségük elválni, de nem váltak el. Apám áldozatott hozott a családért, azáltal, hogy sokat dolgozott, eltartotta a családot, nem nőzött, kitartott mellettünk. Anyám meg áldozatot hozzott azáltal, hogy sokat dolgozott, nevelt minket, nem kereste a vitát apámmal, kibékült, ha összevesztek, megbocsájtott (ez amugy forditva is igaz, mindkét félre). Érted, igy lett nekem boldog gyerekkorom. És igy lett nekik boldog idős koruk, mert ha elváltak volna, akkor most jó eséllyel egyedül lennének, mint sok más nyugdijas.
Mondhatod, hogy oké, boldog gyerekkort adtak nekünk, de nekik milyen szar lehetett ugy együtt élni, hogy megunták egymást, voltak viták, nem volt minden tökéletes. ÉS? Mi van akkor? Kibirták. Megérte? Meg.
Basszus, tényleg ez a tragédia a mai világgal. Hogy bebeszélik az embereknek: csak te számitasz. Csak azt csináld, ami neked jó. Valósitsd meg önmagad. Éjjel-nappal nyomatjánk ránk ezt a szart. Ego, ego, ego. Én, én, én,
Igy meg nem lesz senkinek olyan gyerekkora, mint a karácsonyi videoban. Igy nem lesznek olyan családok, baráti közösségek, semmilyen közösségek.
Az önmegvalósitásnak és egoizmusnak magány a következménye. Rengeteg példát látok erre. Magányos, boldogtalan emberek. Nem hoztak áldozatot, nem tartottak ki a családjuk mellett. Jobbat akartak. Erről irok minden irásomban. A libsi ideológia rombolása. És mivel ez már a 70-es évek óta megy, ezért már nem is tudják a szerencsétlenek, hogy lehetne másképpen is élni. Ha megnézik a karácsonyi videót amit megosztottam, akkor azt kérdezik: ez mi? Léteznek boldog emberek? Igen, basszus, csak a libsi agymosást kellene leállitani.
UFF
Neytiri1 2021.02.17. 13:31:06
Elméletben megvalósítható, amit te írsz. De ismétlem, szerintem. Gyakorlatban...?
Nagyon nagy áldozatot én nem hoznék senkiért sem. Nem az ego miatt. Én úgy gondolom, hogyha én nem vagyok boldog, akkor a környezetemben élőket sem tudom azzá tenni. Vegetálni pedig nem vagyok képes. Erősen érzelmi beállítottságúként. Saláta nem tudok lenni. Persze mondhatod, hogy a kettő között is van valami, igen, van, de mi? Mennyire olyan, amit bír az ember?
Szüleink... Akkoriban nem volt divat a válás, kevés ember vállalta, viszont a viszonyokat annál inkább. Mindenki tudta, hogy ki kivel dug félre. A férj és feleség is, ez mennyivel volt jobb? Ma is tudom, hogy a látott családokban melyik pasi melyik másik pasi feleségéhez járt és az övé melyik másik nő férjéhez. Az embernek vannak "állati" szükségletei, és vannak "emberiek". Ebből állunk. Mindkettőt ki akarjuk elégíteni.
Nem tudok erről többet ide-oda írni, mert az álláspontunk nem közeledik, meggyőzni én nem akarlak, csak a saját véleményemet vetettem fehér felületre.
Tisztelem, hogy te így gondolod. A te életed és még azé, akivel így együtt tudsz élni. Az enyém más.
Áldozat? Ki-ki mennyire képes. Nem vagyunk egyformák.
A filmek pedig filmek. Ha szép film, akkor szép annak, aki így éli az életét. De vannak horror filmek, drámák is, és azt nem mindenki akarja egész életében nézni/élni.
Megértem a te vágyadat. Hasonló az enyém is, de tudom, hogy a valóság nem mindig valósítja meg a vágyat és akkor is élni kell, mert vágyni folyton és folyton... azzal elszalad az élet, de nagyon hamar.
tarsadalom 2021.02.17. 13:59:56
Szánj rá 10 percet, ha érdekel:
www.16personalities.com/hu/ingyenes-szem%C3%A9lyis%C3%A9gteszt
tarsadalom 2021.02.17. 14:00:57
Neytiri1 2021.02.17. 14:10:21
Az igahúzás nem egyenlő az áldozathozással. A másért tevés sem.
Nem írtam, hogy semmit sem kell tenni a másikért és az "egy"-ért. Azt írtam, hogy van egy határ. Aminek túllépése már több, mint amit érdemes megtartani. Mert lehet igát húzni úgy is, hogy már beleszakad az ember dereka és annak a fájdalma a tulajdonosnak sem jó, és az, ha ő nem érzi jól magát, de nagyon nem, akkor nem tud igazán szívből adni, sem szeretetet, sem békét, sem kellemes otthont, sem szerelmet, sem szexet.
Teljesen felesleges erről folytatni a beszélgetést. Mert én írok, te mást olvasol ki belőle és írod, amit már leírtál, én meg csodálkozom, hogy miért érted úgy azt, amit írtam, ahogy, akkor magyarázom újra és ez megy napok óta.
Én elfogadom, hogy te mindenek felett szeretnél egy családot, én meg azt írom, hogy mindenáron szerintem nem jó.
Neytiri1 2021.02.17. 14:21:09
tarsadalom 2021.02.17. 14:44:47
Aki nem tudja megtenni, az miért vállal gyereket? Szerintem minden gyereknek joga lenne egy ép családban felnőni. Maga a gyereknevelés önfeláldozást és áldozatot követel meg. Aki erre nem képes, az ne vállaljon gyereket. Vagy a gyerekért képes önfeláldozoan viselkedni, de a gyerek apjáért már nem?
Na mindegy, én sem akarok veled erről vitázni. Vannak személyiségtipusok, amelyek nem alkalmasak társas együttélésre, családra meg gyerekvállalásra. Ezen nem lehet változtatni, nem is akarok. Ez egy kisebbség szerintem. Engem a többség érdekel. Aki elvileg alkalmas lenne arra a viselkedésre, amit én elvárok, csak rossz irányba befolyásolják. Én ezeket szeretném jó irányba terelni. És nemcsak én, hanem sokan mások is, akik a válások ellen fellépnek, akik a házasságot propagálják, akik a család fontosságát emelik ki. Hidd el, hogy ez egy jogos és hasznos igyekvés. Társadalmilag hasznos. Vissza kell forditani azokat a folyamatokat, amelyek a szingli életmódot tömegessé tették, az önmegvalósitást, az egoizmust. Most is ezt a szennyet nyomják ránk a tömegmédiábol. Hadd védekezzek én, és probáljak ellenhatni. Az én életemet már nem lehet helyrehozni, azt már tönkretették. De nekem számit mások élete is. Szeretnék több boldog embert látni. Szeretnék kevesebb magányos embert látni. Szeretnék müködő közösségeket látni. Ehhez kell egy védekező ellenpropaganda.
Tudom, hogy vannak olyanok, akik a személyiségük miatt alkalmatlanok erre. Nem azokkal foglalkozok, nem azokat akarom megnyerni. Hanem a boldogságra képes többséget.