You Are NOT Oppressed!

kepkivagas.JPGYoutube-on bukkantam egy rövid videóra, amely jól jellemzi és leleplezi a mai áldozatszerepre épülő libsi ideológiát: egy Dave Rubin nevezetű politikai elemző a szólásszabadságról tart előadást egy amerikai egyetemen, és a résztvevő "elnyomott kisebbségek" hangosan tiltakoznak és vitatkoznak vele. A videó címe: "You Are NOT Oppressed!” 

https://www.youtube.com/watch?v=xeUrfxdv1vA

A dolog pikantériája az, hogy Dave Rubin egy homoszexuális zsidó, ezt ő el is mondja a videóban. Tehát elvileg ő egyszemélyben több áldozatszerepet is meg kellene valósítson, de mégsem ezt teszi. A döbbent vitapartnere visszakérdez, hogy "Ön tényleg zsidó és homoszexuális, és mégis azt gondolja hogy nem létezik gyűlöletbeszéd? Az Ön felmenői forognak a sírjukban"... Kezd tehát elterjedni a libsik között az a felfogás, hogy szavakkal is lehet erőszakot elkövetni, ami "gyűlöletbeszéd", és ezért jogos lehet az a vislekedés, hogy sértő szavakra erőszakkal válaszolnak az áldozatszerepbe bújt érintettek. Ez egy nagyon veszélyes fejlemény, hiszen civilizált emberek szavakkal érvelnek és vitatkoznak, de ha elterjed az a radikális vélemény, hogy szavakkal is lehet erőszakot elkövetni, akkor vége a civilizált viselkedésnek, hiszen a vélt verbális erőszakra gyakran valódi, fizikai erőszakkal válaszolnak pl. a balliberálisok és feministák.   

Dave szerint viszont nem létezik "hate speech", és ezzel az amerikai alkotmányt, illetve a legfelsőbb bíróság döntéseit követi. A legfelsőbb bíróság gyakorlata ezt úgy értelmezi, hogy hacsak nem áll fenn a közvetlen veszély, hogy a szót erőszakos tett követi, akkor a szó szabad. Tehát csak az tilos, hogy valakit közvetlenül és személy szerint megnevezve, erőszakra buzdítunk vele szemben. Illetve az is tilos, hogy a szabad vélemény-nyilvánítással visszaélve közveszélyt okozunk, pl. egy zsúfolt színházteremben kiabálni kezdünk, hogy "tűz van". Csak ez a két kivétel létezik, minden más a véleményszabadság miatt megengedett. Előfordulhat, hogy előítéletes emberek megsértenek másokat a véleményük kinyilvánításával, de ezt nem lehet megakadályozni, hiszen véleményszabadság van. Az az elképzelés, hogy állami intézmények (bíróság, rendőrség, cenzúra) kellene ilyen esetekben beavatkozzanak, és megakadályozzák az előítéletes megnyilvánulást, teljesen irreális és kivitelezhetetlen.

Természetesen nem szabadna visszaélni a vélemény-nyilvánítás jogával, és arra használni, hogy mások vélemény-nyilvánítási jogát megakadályozzuk. Tehát pl. hangosan kiabálunk, hogy más ne tudjon szóhoz jutni, mint ahogyan ezen az előadáson is két fekete egyetemista tette. Ez rendszeresen megtörténik amerikai egyetemeken, ha nem balliberális előadót hívnak meg. Ez a módszer libsikre és feministákra jellemző, ők gondolják úgy, hogy bátran visszaélhetnek a vélemény-nyilvánítás jogával. Miért? Mert ők a "jó oldalon" állnak, ezért az ő harcuk "jogos" és mindenki más "jogtalanul" akarja elmondani a véleményét. Ez kb. ovodás színvonal. Magyarországon csak Juhász Péter és hívei akartak ezzel az eszközzel élni, és sípolással megakadályozni, hogy Orbán elmondja a beszédét március 15.-én.

Nagyon elterjedt az az ideológiai lózung, hogy a gyűlöletbeszéd minden előítéletnek és rossznak az oka: minden idők legolvasottabb Twitter-üzenete lett Obama erről szóló bejegyzése:

"Senki nem úgy születik, hogy utál egy másik embert a bőrszíne vagy a háttere vagy a vallása miatt..." 

Obama összesen három üzenetben írta ki a teljes idézetet, amely így folytatódik: „Az embereknek meg kell tanulniuk gyűlölni, és ha meg tudnak tanulni gyűlölni, meg lehet őket tanítani arra is, hogy szeressenek, mert a szeretet természetesebben jön az emberi szívnek, mint az ellentéte."

Ez mind nagyon szépen és jól hangzik, csak semmi köze a valósághoz. Az emberek többsége nem azért lesz előítéletes, mert valahol olvassa és hallja az előítéleteket, hanem azért lesz előítéletes, mert MEGTAPASZTALJA a más kultúrájú és identitású népcsoportok viselkedését: a bűnözési hajlamot, az agresszív viselkedést, az eltérő értékrendet, a munkaalapú kultúrába beilleszkedés hiányát, stb. Ezen kellene változtatni, tehát a "hátrányos helyzetű" népcsoportok kellene alkalmazkodjanak és beilleszkedjenek a többségi kultúrába, ők azonban ehelyett inkább áldozat-szerepbe bújnak és eljátsszák, hogy ők a többség előítéletei miatt nem tudnak békében élni. Ők elvárnák, hogy a többség alkalmazkodjon hozzájuk és a többség véleménye legyen betiltva, cenzúrázva, agymosással kiirtva. Ezért harcolnak, ez a libsi ideológia egyik fő célja.

A politikai korrektség és liberalizmus követői olyan a példákat hoznak fel, hogy a holocaustot is gyűlöletbeszéd okozta. De van erre bármilyen bizonyíték is? Zsidóüldözések többször voltak a történelem során, és sokféle okból történtek. Üldözték őket a másságuk miatt, üldözték őket a pénzük miatt, üldözték őket, mert kellett egy ellenségkép vagy bűnbak. De mikor volt tényleges szerepe a gyűlöletbeszédnek a zsidóüldözésekben? Hitler tartott ugyan gyűlölködő beszédeket a zsidókról, de nem emiatt történt a holokauszt. A német lakosság többsége nem is tudott a deportálásokról és koncentrációs táborokról. Nem lehet azt állítani, hogy Hitler gyűlöletbeszéde miatt történt a holokauszt. Az attól függetlenül történt, a náci vezetők jól megszervezett, háttérben zajló akciójában.

Jól hangzik ugyan a libsi feltételezés, hogy a gyűlöletbeszéd mindig népírtáshoz vezet, de valós történelmi példa nincs erre. Mégsem kérdőjelezi meg senki az ilyen állításokat, mert jól hangzó, plauzibilis állítások. Csak éppen az a baj, hogy nem igazak. A holokausztra ráépült egy egész zsaroló ideológia: a buta, agresszív, áldozatszerepbe bújt kisebbségek erre hivatkoznak és ezzel zsarolják a fehérbőrű keresztény többséget: bármilyen bajuk van, azért a fehér ember rasszizmusa és gyűlöletbeszéde a hibás. De van erre bármilyen bizonyíték? Martin Luther Kinget vajon azért lőtték le, mert valaki a feketék ellen gyűlöletbeszédet tartott? Vagy azért, mert mindig is voltak és vannak zavart elméjű tettesek, akik a gyűlöletbeszédtől függetlenül is gyilkolnak? És mi van azokkal a tömeges zavargásokkal, amelyek Amerikában rendszeresen kitörnek a fekete lakosság körében? Vannak fekete rasszista egyesületek is, akik a fehérek elpusztítására buzdítanak. Vannak radikális feminista szervezetek, akik férfiellenes propagandával uszítanak. Ez nem gyűlöletbeszéd? Már rég ott tartunk, hogy a legüldözöttebb vallási közösség a kereszténység, és hogy a fehérbőrű embereket éri világszerte a legtöbb atrocitás a faji hovátartozásuk miatt.

Valójában mindenkinek joga lenne szeretni vagy nem szeretni más népcsoporthoz tartozó embereket, más kultúrájú, identitású embereket, és ezt a véleményét el is mondani nyilvánosan. Ez a véleményszabadság része. Nem szabad senkivel szemben erőszakra felhívni, de ettől még el lehet mondani, hogy ha valakinek nem tetszik egy népcsoport mentalitása, viselkedése, identitása. Ezt viszont már nem bírják az áldozatszerepbe bújt  libsik elviselni, és a rájuk jellemző "toleranciával" megpróbálják elítéltetni, elhallgattatni, tönkretenni a másképpen gondolkodókat. Ebben a videóban is ez történik: perceken keresztül hangos kiabálással akadályozzák meg a párbeszédet, a mikrofon "kisajátításával" akadályozzák meg, hogy más is szóhoz jusson, stb. Ők nem áldozatok, hanem tettesek! Dave ezt egyértelműen kihozza a beszélgetésből, és felteszi a kérdést az áldozatszerepbe bújt női hallgatónak: "Tehát neked jogod van, hogy másokat elítéljél és megsértsél? De nekik nincs joguk ahhoz, hogy másokról negatív véleményt alkossanak?" Annyira buták ezek az emberek, hogy még csak nem is érzékelik, hogy ők ugyanolyan intoleráns, gyűlölködő, másokat elítélő és elhallgattatni akaró zsarnokok, és nem áldozatok!

Az lenne a lényeg, hogy bármilyen politikai vagy ideológiai csoporthoz tartozó ember végre megértse: mások véleménye ugyanannyira jogos vagy jogtalan, mint a saját véleményük. Nem lehet mások véleményét betiltani, csak azért mert az nem tetszik valamelyik áldozatcsoportnak. Nem lehet mások véleményét betiltani azzal az indokkal, hogy az "gyűlöletbeszéd" és "rasszizmus". Senki nem sajátíthatja ki a médiát, a közvéleményt, a véleményszabadságot. Teljesen elfogadhatatlan, ha bármely áldozatszerepbe bújt kisebbség azt követeli, hogy tiltsák be, hallgattassák el a többség véleményét, mert másképpen sérülnek az ők jogaik, és áldozatnak érzik magukat, mert mások sértő véleményt nyilváníthatnak ki róluk. Nem lehet a többséget megbélyegezni és elhallgattatni, csak azért, mert másoknak nem tetszik a véleményük.

Az áldozatszerepbe bújás semmit nem old meg, senkinek nem segít. Én szívesen elbeszélgetek ilyen "hátrányos helyzetű" kisebbségekkel, és mindig elmondom: Nem vagy te a rasszista, előítéletes többség áldozata, kiscsillagom. Nem a körülmények áldozata vagy, hanem a saját butaságodé. Talán tanulni kellett volna az iskolában, bulizás helyett. Talán nem kellene drogozni, piálni, bűnözni. Talán munkába kellene járni és rendes életet élni. Ja, hogy ez nehezebb, mint áldozatszerepbe bújva hibáztatni a gonosz társadalmat, aki "kirekesztett"? Hát, ilyen az élet. Nem igazságos, nem könnyű. Eleve nem egyenlő esélyekkel indulunk az életbe, mert vannak sokan, akik alacsonyabb IQ-val születtek. Vagy csúnyák, ügyetlenek, tehetségtelenek. Na, pontosan ők azok, akik a leghangosabban követelik az előítéletek betiltását, a sértő vélemények betiltását, a cenzúrát, az őket "bántó" többség megbüntetését és elítélését. De nem így működik a világ, kedves hyper-áldozatok..