A létező szocializmus nem működik. Működő szocializmus nem létezik."

Gyerekkoromban éheztem. Aki az 1970-es, 80-as években élt keleteurópában, az még emlékezhet az akkori állapotokra. Az üzletek javarészt üresek voltak. Tej, kenyér általában volt, és érdekes módon lehetett mindig kapni savanyúságot: savanyú uborkát, csalamádét és hasonlókat. Ezekből a termékekből úgy látszik, túlteljesitették az ötéves tervet a kommunista tervgazdaságban. Ja, és lehetett kapni extrudált kukorica-pufit is. Ezen éltünk. Hús, vaj, sajt, nagyon ritkán érkezett az üzletekbe, és fél óra alatt elfogyott. Aki falun élt, vagy voltak falun rokonai, az legalább egy évben egyszer kaphatott kóstolót a disznóvágásból, és néha egy kis burgonyát vagy gyümölcsöt. Mi sajnos városon éltünk, szüleim tanárok voltak, így általában üres volt a hűtőnk. Gyakran mégis kinyitottam, és belenéztem, hátha találok valamit. Aztán kentem magamnak egy lekváros kenyeret, és mentem játszani a barátokkal.
Úgy gondolom, ennyi elég is lenne, hogy megértsük a kommunizmus teljes csődjét. De nem ez volt a legrosszabb a kommunizmusban. Csak ezzel a kis személyes élménnyel kezdtem, hogy olvasmányosabb legyen az írásom. Nem, a kommunizmus sok százmillió ember életét tette tönkre, és kb. 100 millió ember haláláért felelős. Az a baj, hogy az ember feledékeny. Aki ezt személyesen nem élte át, azt mindegyre emlékeztetni kell, hogy mit is jelent a kommunizmus. A fasizmus esetében ez megtörténik, mert a zsidók folyamatosan gondoskodnak arról, hogy ne felejtsük el a holokausztot. A kommunizmus egy sokszorosát követelte áldozatokban, de mégsem figyelmeztet erre senki.

Az eredmény meg az, hogy a Marxizmus újra divatba jött. Tanítják az egyetemeken, EUs politikusok nyíltan propagálnak marxista ideológiát: vezessünk be alapjövedelmet, a gazdagoktól kobozzuk el a vagyonukat, foglaljunk le üresen álló lakásokat migránsoknak, stb. Amerikában is hasonló a helyzet, ahol a demokrata politikusok nyíltan támogatják a Black Lives Matter mozgalmat, és ezzel a marxista forradalmat, aminek a célja az „elnyomottak” uralomra kerülése, és az „uralkodó réteg” kisemmizése. Soros György sok százmillió dollárt költött már ilyen mozgalmak támogatására, ami a mai világ abszurditását igazolja, hiszen Soros egy vadkapitalista, akinek az lenne az érdeke, hogy a csőcselék vásároljon, fogyasszon, hitelt vegyen fel, rabszolgaként dolgozzon, és ne lázadjon, hanem gazdagitsa a multikat. Nincs racionális magyarázat Soros marxizmusára, csak esetleg az, hogy a lelkiismeretét akarja megnyugtatni, és filantróp szerepben tetszeleg, miután kifosztotta a fél világot. Vagy pedig rájött arra, hogy ha a világ gazdaságának 99%-a van a leggazdagabb 1% kezében, akkor ez nekik sem jó, mert nincs ki vásároljon, fogyasszon. De ilyen indokkal támogatni a BLM-et, és elégedetten végignézni, hogy a BLM felégeti fél amerikát, gyilkol, fosztogat...elképesztő.

Soros párhavonta megjelenik az EU parlamentben is, itteni politikusokkal tárgyal, lobbizik. Puszilós fotók készültek már az EU parlament képviselőinek kb. egyharmadával, akik büszkén vállalják, hogy ők Sorossal tárgyaltak. Meg is van az eredménye, az EU parlament egy balliberális, marxista programot valósit meg. A parlament alelnöke, Katarina Barley egy büszke marxista. Én meg nem hiszek a szememnek, mikor ezt látom. 30 év telt el a kommunizmus megbukása óta, és ezek kezdik elölről az egészet. Egyszerűen hihetetlen.

Minden értelmes embernek feladata és kötelessége lenne a marxizmus katasztrofális következményeire felhívni a figyelmet. Idemásoltam ezért egy listát az alább belinkelt könyvből, konkrét adatokkal a kommunizmus áldozatairól. Ezzel kapcsolatban a legtöbben csak Sztálinra gondolnak és a Gulág haláltáborokra. De a Szovjetunión kívül rombolt a kommunizmus Kínában is, és sok más ázsiai országban (Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Vietnám, Laosz, Kambodzsa), és persze Kelet-Európában, de még Afrikában is. Lehetetlen lenne mindegyiket leírni, tehát ez csak egy része:

Szovjetunió: 20 millió áldozat;
Kína: 65 millió;
Vietnam: 1 millió;
Koreai Népi Demokratikus Köztársaság: 2 millió;
Kambodzsa: 2 millió;
Kelet-Európa: 1 millió;
Latin-Amerika: 150 000;
Afrika: 1,7 millió;
Afganisztán: 1,5 millió

A halálos áldozatokon kívül emlékeznünk kellene a gazdasági károkra, a kommunizmus okozta hidegháborúra, a katonai felfegyverkezésre, az atomfegyverekre elköltött irdatlan mennyiségű pénzekre, a tönkretett életekre, akik ugyan túléltek, de egész életükben nyomorogtak. Felbecsülhetetlen a gazdasági kár, az emberi életekben és a társadalmakban bekövetkezett évtizedekig tartó károk. A kommunista államok kimerítették az emberiség elleni bűntett fogalmát.

A fasizmus ehhez képest csak egy rövid ideig és korlátok között zajló folyamat volt. Látszólag kegyetlenebb volt, de sokkal kevesebb áldozatot követelt. Számomra nem is a fasizmussal való összehasonlítás a lényeg. Lehet persze kritizálni, hogy a náci megsemmisítő táborokat és a szovjetunióbeli munkatáborokat nem lehet összehasonlítani. De, össze lehet, mert mindkettő haláltábor volt. Azt is szokták ellenvetni, hogy a 100 millió halottnak jelentős része éhínségek áldozata lett, és ezt nem lehet a gyilkosságokkal és kivégzésekkel egyenértékűnek venni. De vajon az áldozatoknak nem mindegy, hogy kivégezték őket, vagy éhen haltak? Szerintem teljesen lényegtelen ez az összehasonlítgatás és kölcsönös relativizálás. A valódi különbség abban van, hogy a fasizmust azóta is a világon mindenhol elítélik, a kommunizmust viszont nem, sőt kezdik ismét nyíltan támogatni és terjeszteni!

További olvasmányként ajánlom az alábbi könyvet:

Írók: Stéphane Courtois · Nicolas Werth · Jean-Louis Panné · Karel Bartosek · Jean-Louis Margolin · Andrzej Paczkowski

Könyv címe: A kommunizmus fekete könyve

https://drive.google.com/file/d/156etFWgkhDn79p3Ps4kkMS4DJPDqB6Yt/view?usp=sharing

A tanú cimű filmet ajánlom mindenkinek, aki még nem látta: https://ok.ru/video/229067983489

Update: mivel a kommentelők kikeltek a Kádárkorszak védelmében, és azt is megkérdőjelezték, hogy Kádárék hitelből tartották fenn a kommunizmust, csatolok egy tanulmányt az államadósság alakulásáról 1973 és 89 között:

http://www.penzriport.hu/letoltes/Magyar_allamadossag_keletkezese_1973_1989.pdf