(De)generáció
Többször olvastam mostanában olyan cikkeket, amikben arról írtak, hogy felneveltünk egy életképtelen generációt, amely "nem terhelhető, képtelen elviselni a tetteinek a következményeit, összeroppan a felelősségtől, lusta, nem örül semminek, nulla munkáért követeli a pénzt, kiveszett belőle a tisztelet, a hit, nem látja a másik embert, csak a kütyüjébe mélyed" stb. A liberális nevelés eredményeként a mai fiatalok nem tudnak már hagyományos, rendezett életet élni, nem tudnak egy munkahelyen napi 8 órát dolgozni, nem tudnak semmilyen felelősséget vállalni, tehát gyerekeket sem, családi és társas életre alkalmatlanok.
Ebben sok igazság van, de szerintem nem csak a mai gyerekekről és fiatalokról szól ez a történet, már korábban félrementek a dolgok. Már a 60-as 70-es években elkezdődött a hagyományos értékek elleni “forradalom” és az ÖNMEGVALÓSÍTÁS középpontba helyezése. Tehát a mai 30-as, 40-es nők és férfiak már ebben a hazugságban nőttek fel. Ennek eredményeként többszörössé vált a válások száma, a házasságok kétharmada tönkremegy.
Sok tényezős ez a kérdéskör természetesen, nem lehet ennyire leegyszerüsíteni. De a középpontban mégis ez az ÖNMEGVALÓSÍTÁS-KÖTELESSÉGVÁLLALÁS ellentét áll. Ez lehet a jelenség fő oka. Már az én generációmbeli emberek sem értik, és csodálkozva néznek rám, ha én kötelességvállalásról beszélek. Önfeláldozó magatartásról, a család iránt, a társam iránt, barátok iránt. Felelősségvállalásról, alkalmazkodásról, áldozatok hozásáról. Az önmegvalósítás mint egyetlen és legfőbb életcél lemondásáról.
Pedig ezek örök emberi viselkedésformák, melyek nélkül nincs társas élet, nincs család, nincsenek közösségek. Lemondással jár a gyereknevelés. Alkalmazkodással és kompromisszumokkal a társas élet. Önfeláldozó munkával a család fenntartása. Ezek mára már mind ismeretlen fogalmakká váltak, illetve negatív értelmet kaptak. Holott az alkalmazkodóképesség például az intelligencia jele. Minél intelligensebb egy faj, annál jobban képes alkalmazkodni a környezetéhez és ahhoz a szociális közeghez, amiben él. Ezt nem értik meg azok az emberek, akiket úgy neveltek, hogy: "légy önálló, ne függjél senkitől, ne bízzál senkiben, ne segíts másokon, mert csak kihasználnak". Az egoizmust, paranóját, nárcizmust nevelték bele ebbe a generációba, és most is ezt terjesztik az "okosságokat" megosztó, buta, önjelölt tanácsadók, coach-ok, nagyokosok, akik osztják az észt 1-2 mondatos feliratokban az interneten.
Nem pesszimizmusból gondolom ezt így. Facebookon pontosan lehet követni az emberek hozzáállását ezekhez a kérdésekhez. Alig látok boldog családban élő embereket. Viszont látok rengeteg magányos embert, akik mindenféle pótcselekvéssel próbálják kitölteni kiüresedett életüket. A nők panaszkodnak a férfiakra, hogy nem vállalnak felelősséget, nincs bennük kitartás, férfierő. A férfiak panaszkodnak a nőkre, hogy ők inkább egyedül élnek, mindsem alkalmazkodnának egy társhoz. Mindenki magányos és boldogtalan.
Utóbbi időben társkeresés miatt találkoztam ezekkel a kérdésekkel. Sok nővel beszélgettem, akik 5-10 éve egyedül élnek. Megszokták már ezt az életmódot, nem is próbálnak lényegében változtatni rajta. Két probléma van ezzel: egyrészt senkinek nem tesz jót a magány. Az ember egy társas lény, nem a magányos farkas életmód megfelelő számára. Ezek a 30-as, 40-es nők, akik most inkább egyedül élnek, mert “én nem fogok senkihez alkalmazkodni”, nyugdíjas korukra már szenvedni fognak a magánytól. A második probléma az, hogy miattuk rengeteg férfi is magányos életre kényszerül. Nincs más választásuk. Egy társas életre hajlandó és alkalmas nőre 50-100 férfi jut, ezt látom Facebookon és társkeresőkön.
A szingli életmód pozitív megjelenítése és terjesztése balliberális feminista amerikai körökből indulva hozzánk is eljutott már 20-30 éve, lásd olyan sorozatok, mint a "Szex és New York". Meg is lett az eredménye. Főleg nők dőltek be ennek a hazugságnak. Ilyeneket lehet olvasni Facebook megosztásokban, hogy "A férfiak olyanok, mint a zsiráf: érdekel, érdekel, de otthonra nem kellene." Mennyi primitívség és lekezelő, bántó mentalitás van az ilyen megosztások mögött! Állathoz hasonlítják a férfiakat, akik csak addig érdekesek, amíg ellátják a nők szükségleteit (szex, pénz, kiszolgálás), de hogy együtt élni egy férfival? Kizárt dolog! Hiszen akkor alkalmazkodni kellene hozzá, és kompromisszumokba belemenni a mindennapi együttélés során. Mennyivel "jobb" akkor a nőknek egyedül élni, ugye? A boldogtalanság biztos receptjét terjesztik agymosással a balliberális feministák.
Minimális alkalmazkodási és kompromisszumképesség sincsen már az emberekben. Másokért áldozatokat hozni? Soha, még a saját társadért vagy gyerekedért sem! Kötelességeket vállalni, lemondani az önmegvalósításról? Szó sem lehet róla. Tombol az egoizmus, az önzés, a kapzsiság. Ez az egyenes következménye és eredménye annak a balliberális forradalomnak, ami 68-ban kezdődött. Mindenki olyan jól megvalósítja önmagát, hogy tökéletesen magányos és boldogtalan lesz. Csak hát lennének még olyan emberek is, akik nem dőltek be ennek az agymosásnak, és ők is elszenvedői ennek a társadalmi jelenségnek. Lennének még gyerekek, akik szeretnének családban felnőni, szeretnének apát és anyát, biztonságot adó családi fészket. Ezért elképesztő gazemberség a balliberális utópiák terjesztése, az önmegvalósító, mindentől független, szabad ember hamis példaképe.
Biztos vagyok benne, hogy sokan nem értenek egyet az általam leírtakkal. Nem is értik, hogy miről beszélek, mert nem is ismerik azt az életmódot, ami még a liberális agymosás előtt létezett. Én is csak gyerekkoromban a 70-es években láttam még azt, hogy lehet boldogan élni közösségekben, családban. Kötöttségekkel és kötelességekkel, az önmegvalósításról lemondva, áldozathozással és korlátokkal. Ma már nagyon kevesen élnek így. Néha felbukkan még itt-ott ez az életérzés, de a többség már nem érti. Legutóbb egy karácsonyi videóban láttam azt, amiről itt beszélek. Boldog emberek, közösségekben, együtt énekelve készülnek az ünnepekre. https://www.youtube.com/watch?v=pMgNQrrj2Kc
Megkeseredett balliberális emberek, magányosan keménykedő feministák már meg sem értik ezt, fogalmuk sincsen, hogy miről beszélek, és ez a legszomorúbb. Kihalófélben van ez az identitás, életmód, mentalitás. Győzött a liberalizmus.
https://hildasagok.blog.hu/2018/06/09/egy_elrontott_generacio
Szubrina 2020.03.30. 12:25:42
Sajnos a férfiak korai elhalálozása miatt (sör, bor, pálinka, pacal) így is magányosak lesznek a nők idősebb korukra, tehát nem garancia, h ha házasok voltak, akkor nem lesznek...
A nők sokkal jobban figyelnek az egészségükre, a táplálkozásukra és nem isznak annyi alkoholt, ezek általánosságban így vannak, ezért tovább élnek...
Visszatérve, engem is úgy neveltek legyek önálló, de nem vagyok libbancs, sőt...ez a bejegyzésem is érdekelhet:
szubrina.blog.hu/2018/03/14/mitol_no_egy_no
tarsadalom 2020.03.31. 07:50:23
Szubrina 2020.03.31. 10:46:15
Jahhh, h arra gondolsz, hát édesem nem azért van több férfi a társkeresőkön, meg nem azért lájkolják halomra a női posztokat a palik, mert jaj szegények társat keresnének, hanem mert a kapcsolatuk mellett szeretnek pinát halászni a zavarosban. 20 éve társkeresőzök, az ott fellelhető férfiaknak három csoportja van. A nős (v. élettársi viszonyban élő), a béna fasz és a soha el nem köteleződő és akkor nekünk nőknek lehet válogatni...
Ez nagy kedvencem és sajnos jellemzi is a férfiakat: youtu.be/kZmZ0yaTlq4
tarsadalom 2020.03.31. 11:15:00
Szubrina 2020.03.31. 11:26:04
Egyébként ha egy nő frigid picsa, minek veszi el a férfi...miért gondolja sok férfi, h a házasságban majd ráveszi a nőt az análéis szexre, majd elnézi a nő az ő beteg (pornó negatív hatására kialakult) idióta vágyait?
A nő meg miért nem szól soha, h a pali egy szar az ágyban, h még soha nem volt vele orgazmusa, mert elhiheted, ha egy nő élvezi a szexet, mert a palija jó az ágyban, akkor nemhogy lerugdosni nem fogja magáról, hanem ő maga kezdeményez...persze a szexualitáshoz energia is kell, tehát, ha a nőre hárul otthon MINDEN házimunka, akkor örül, h végre alhat a szabadidejében, vagy olvashat (vagy kinek mi a hobbija) hiszen a házimunka az ugyebár valóban sok férfinak láthatatlan munka...
Például a bevásárlás, amikor cipelni, emelni kell (akár csak ki a kocsiból) az férfi feladat lenne, de mivel a férfiak úgy viselkednek egy áruházban (tesco), mint a vidéki kislány pesten, nincs az a nő, aki rájuk bízza a vásárlást...jó ennek köze van a férfiagyhoz is...nem értitek, miért az a mosópor, miért az a narancs stb...mert az árnyalatok számotokra nem fontos...amire egy nő azt mondja, bordó, vörös, sötétpiros, barnás piros stb...arra egy férfi annyit mond piros...
tarsadalom 2020.03.31. 11:59:51
Veled kapcsolatban meg azt gondolom, hogy nem azért vagy egyedül, mert nincsenek jó pasik. Szerintem azért vagy egyedül, mert egy domináns nőként még dominánsabb férfit keresel, és ez nagyon ritka. Nem ismerlek személyesen, de sokat írtál magadról, ami alapján összeállt egy kép rólad. Nem tehetsz te sem arról, hogy ilyen vagy. Igy születtél, ilyen a biológiád, ilyenek a hormonaid. Ez van, nem tudsz kibujni a bőrödből. Nincs ezzel baj. Csak nem egy átlag nő vagy, ezért nehezen találsz társat. Írtam már erről máshol is. Nem muszáj erőltetni. Nem mindenki született olyan szerepre, hogy háromgyerekes anyuka legyen. Most ne sértődj meg, ez csak egy benyomás részemről, ami lehet téves is. Nem ismerlek
Szubrina 2020.03.31. 12:35:59
Értem, amit csinálsz, de olyan erős a mainstream, hogy nem lehet az embereket meggyőzni, csak azt, aki már eleve nyitott rá, annak meg sok újat nem tudsz mondani.
Én tudom, h ez egy olyan erős társadalmi jelenség pl. a liberalizmus (fogadjunk el mindenkit, címszó alatt fogadjunk el mindenkit aki beteg és ítéljünk el mindenkit, aki normális) hogy nem tudok rajta változtatni.
Olyan dolgot, hogy az epeköveimet kihajtottam egy egyszerű módszernek köszönhetően, sem fogadnak el az emberek, mert nem értik, ha ez ilyen egyszerű miért műtik ki a sebészek az emberek epehólyagját..Nem értik, hogy azért, mert az orvosoknak sajnos nem érdekük, h az emberek egészségesek legyenek, mert akkor felkopna az álluk...szomorú dolgok ezek...
Engem konkrétan a cigányellenes, buziellenes, transzexuálisellenes, hagyományos orvoslásellenes, zsidóellenes, holoizé ellenes, szexuális nézeteim miatt rendszeresen elmebetegnek titulálnak...mondjuk ehhez hozzájön, h a stílusom sem éppen könnyen emészthető, ha bár elég jó humorom van, viszont elég alpárian tudom tálalni a dolgaimat, ez is valamiféle dac bennem, mert nem akarok megfelelni senkinek, meg a társadalmi szarnormáknak.
Én is el tudom képzelni, h amiatt, amilyen vagyok (rohadtul összetett és ambivalens személyiség) egyedül fogok maradni, de én mindig azt mondom, inkább egyedül, mint egy nem megfelelő társ mellett éljem le az életem.
Tudom, h képes vagyok rá, h egyedül leéljem az életem, anélkül, h megbánnám, h nem szültem gyereket, ha viszont összejön (erre még pár évem van max.) akkor azt se fogom bánni.