Németországi barátaim mesélték, hogy a 80-as években volt Németországban utoljára igazi jólét. Biztos munkahely, jó kereset, amikor még nem voltak a munkavállalók kiszolgáltatott helyzetben és a multik nem racionalizálták a munkafolyamatok minden másodpercét, azt eredményezve, hogy robotként kell dolgozzon az alkalmazott. A 90-es évek elején véget ért ez a békés jólét, a vasfüggöny megszűnésével hirtelen konkurálni kellett az olcsó kelet-európai munkaerővel. Egyrészt a határok megnyitásával maga a munkaerő szabadon mozoghatott nyugatra, másrészt a nemzetközi cégek azonnal megkezdték a termelés átköltöztetését az olcsóbb országokba. Ezáltal zuhanni kezdett a nyugateurópai életszínvonal, bérszínvonal és emelkedett a munkanélküliség.

De nem csak Európában következtek be ezek a változások. Globális szinten megfigyelhető volt ugyanez a folyamat. Kína, India és Oroszország piacgazdaságba való belépésével, megerősödésével olyan országok kerültek az európai gazdasággal versenyhelyzetbe, ahol jóval alacsonyabb bérek és életszínvonal mellett folyt a termelés, és ez a globális szabad kereskedelem miatt közvetlen kihatással volt az európai gazdaságra. És természetesen Amerikára is. Az amerikai cégek is kitelepítették a termelést Mexikóba, Kinába, Indiába. Iszonyatos hanyatlás indult el ezáltal az amerikai iparban. Gondoljunk olyan szellemvárosokra, mint Detroit, ami az amerikai autóipar központja volt és teljesen elnéptelenedett, lepusztult. Nem csak az ipar volt érintett a globalizációban. Mezőgazdasági termelők is arra ébredtek, hogy konkurálniuk kell olyan olcsó termékekkel, amit pl. Braziliában vagy Afrikában termeltek, a környezetvédelmi előírások teljes mellőzése mellett, rabszolgasorsú munkaerővel, és Amerikába importáltak. Volt egy dokumentumfilm az amerikai krumpli termelőkről, akik nem értették, hogy mi történik velük: éveken keresztül újra és újra befektettek dollár-milliókat, hogy meglegyen a termés, és aztán nem tudták eladni. Minden évben remélték, hogy ez csak egy rossz év, most kivételesen alacsonyak az árak, lesz majd jobb is. De nem lett. 8-10 évig bírták ezt a harcot, aztán elfogyott a tőkéjük és csődbe mentek.  Milliókat érintett a globalizáció. Sokak szerint Trump az amerikai „hátország” hanyatlása miatt nyerte meg a választásokat, tehát azokban az államokban volt a legerősebb, ahol a globalizációban érintett mezőgazdasági termelők és ipari termelésből kiszorult munkavállalók többsége élt.

Az utóbbi 30 évben egyre több szabad kereskedelmi egyezmény született, mint pl. NAFTA, CETA, TTIP (utóbbit talán még sikerül megakadályozni) katasztrofális következményekkel:

1. A vállalatok egy szintre kerülnek az államokkal, szakítva azzal az elvvel, miszerint az államok szabályozzák a gazdaságot – ezzel jelentősen csökkenne demokratikus kontroll a vállalatok fölött.
2. A kereskedelmi érdekek előtérbe helyezése kockáztatja az élelmiszerbiztonságot.
3. A jogharmonizáció és az ISDS következményeként veszélybe kerülne hazánk génmódosítás-mentessége. Az elővigyázatosság elvének elvetésével, gyengülésével számos, eddig nem engedélyezett élelmiszer kerülhet a tányérunkra.
4. Nem tudhatjuk biztonságban az internet szabadságát, mert sem az internet függetlensége, sem az adatvédelem nem biztosított, továbbá a nagyvállalatoknak lehetőségünk nyílik az internet egyoldalú korlátozásra.
5. Több független tanulmány szerint is több százezer munkahely megszűnésével kell számolnunk, az átlagkereset csökkenése mellett. Egy, az Európai Bizottság által közzétett hatástanulmány is elismeri, hogy jogosak azon aggodalmak, amely szerint a TTIP hatására munkahelyüket elvesztő emberek nem biztos, hogy fognak más állást találni.
6. A készülő egyezmények módot adnak a szerződés későbbi gyorsított, egyoldalú módosítására.
7. A multinacionális vállalatok jogkörének kiszélesedése a szakszervezetek jogainak gyengítését, tehát a dolgozói érdekérvényesítés további csökkenését vonná maga után.
8. A jogharmonizáció következtében további negatív hatások várhatók a környezetvédelem terén is a veszélyes, környezetkárosító technológiák elterjedése következtében.
9. Növekednének a társadalmi egyenlőtlenségek, mivel a GDP a nagyvállalatokhoz csoportosul át kiváltságaik következtében, ezzel szükségszerűen akadályozná a kisvállalatok fejlődését – hovatovább a versenyt is.

(forrás: http://védegylet.hu/szabadkereskedelmi-egyezmenyek/)

Van tehát egyik oldalon több tucat fejlett ország, több száz millió munkavállaló és fogyasztó, akikre nézve hátrányosak a szabadkereskedelmi egyezmények. A másik oldalon meg kereskedők, export-import cégek, akik profitálnak a globalizációból. Hiába vannak kisebbségben, nagyon nagy lobbi-erejük van, és rá tudták venni a politikusokat, hogy támogassák a szabad kereskedelmet. Ezek a demokráciával teljesen összeegyezhetetlen folyamatok, melyek miatt hatalmas felháborodás és tüntetések kellene legyenek, de sajnos az átlag amerikai vagy európai választópolgár nem látja át a globalizáció következményeit, nem érti meg és nem is veszi észre, hogy hosszú évtizedekre eldöntötték a sorsát.

A politikusok, akik megértik és átlátják ezeket a következményeket, nem tesznek semmit ellene, sőt kiszolgálják a multik érdekeit. Az EU bizottságának vezetője, Juncker például még Luxemburgi elnökként elérte, hogy olyan adótörvényeket hozzanak, amivel a multik egész Európában elkerülhetik az adózást. Ez azt jelenti, hogy a nemzetközi cégek nem ott adóznak, ahol keletkezik a nyereségük (pl. Németországban), hanem adóparadicsomokba utalhatják át nyereségeiket. Ennek közvetlen következménye, hogy sok országban hiányoznak az adóbevételek, amik szükségesek lennének iskolák fenntartásához, infrastruktúra fejlesztésekhez, kutatáshoz, egészségügyhöz, stb. Nemzetközi cégek tulajdonosaihoz és részvényeseihez folynak el ezek a pénzek és nem a közjó javát szolgálják. Évtizedek óta jól működő, demokratikus államok mennek tönkre a szabad kereskedelem és a multik adóelkerülő trükkjei miatt. Egy egész iparág épült rá az adócsalásra, élén a könyvelő-adótanácsadó cégekkel. A globalizált pénzvilág következményeit 2008-ban saját bőrünkön is megtapasztalhattuk: miután Amerikában évekig boldog-boldogtalannak adtak el jelzáloghiteleket, mert a bankoknak jó üzlet volt, kipukkadt a lufi és milliók váltak fizetésképtelenné. A válság pillanatok alatt globálisan elterjedt és évekig tartó recessziót, munkanélküliséget okozott világszerte. Ugye, milyen jó dolog a globalizáció? Ha a Wall Street-i, kokainon és kurvákon szocializálódott tőzsdecápák gátlástalan pénzéhségükben bankcsődöket okoznak (és még jól is járnak, mert "megshortolják" a zuhanást), akkor Budapesten és máshol is Európában évekig tartó gazdasági hanyatlással és munkanélküliséggel kell megküzdeni. Ajánlom a Michael Moore: "Kapitalizmus: Szeretem!" című filmét és a "The big short" című filmet ezzel kapcsolatban.

De nem csak hátrányos gazdasági következményei vannak a globalizációnak. Környezetvédelmi szempontból is katasztrofálisak a hatásai. Minél több árút szállítunk a föld körül, annál nagyobb a környezetszennyezés. És nem csak a szállítás miatt, hanem olyan áruk miatt is, amiket olyan országokból importálunk, ahol nem tartják be a környezetvédelmi előírásokat. Az árukkal együtt importálunk invazív növényeket és állatokat is, pl. olyan szúnyogfajtákat, amik fertőző betegségeket terjesztenek. Madárinfluenza, ebola, AIDS, mind olyan betegségek, amelyek az áruk és személyek szabad mozgása miatt pillanatok alatt globálisan elterjedhetnek, világméretű járványokat okozva.

Itt az ideje, hogy felébredjünk, és visszavegyük demokratikus jogaink által biztosított irányítást az életünket ilyen mértékben érintő folyamatok fölött. Mi, állampolgárok, munkavállalók, szavazók döntjük el, hogy milyen szabályok szerint akarunk élni. Utóbbi években kicsúszott a kezünkből ez az irányítás. A TTIP megakadályozásával és Trump megválasztásával van remény, hogy visszafordítható ez a folyamat.